Ugyanis az adóhatósági rendszer azonnal jelzi, ha a magánszemélynek már van feldolgozott bevallása és újabb bevallás érkezik eltérő adatokkal. Az adatok egyeztetésekor derül ki a csalás. Az adózói nyilatkozatok szerint a hamis adóbevallások egy részénél az elkövető a magánszemélyektől szerezte meg a szükséges adatokat, más esetben megkötött adásvételi szerződésből vagy az interneten jutott hozzá a hamis bevallás elkészítéséhez szükséges adatokhoz. Míg a korábbi években benyújtott fiktív bevallásokban az adójóváírás érvényesítéséből, 2013-ban tandíjkedvezmény és családi kedvezmény címén próbáltak csalással visszaigényelni adót, döntően 90-120 ezer Ft közötti összegben. A visszaigényléseket általában bankszámlaszámra utalva kérték, de előfordult postai kifizetés is.
A „hamisan” benyújtott bevallást a NAV érvényteleníti, valamint költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt haladéktalanul büntetőeljárást kezdeményez. Sajnos évek óta érkeznek hamis szja-bevallások, de a különböző szűréseknek, kontrollnak, bizonyítási eljárásnak köszönhetően a fiktíven visszaigényelt összeget nem utalja ki a hivatal. A megtett büntető feljelentések alapján az elkövetőknek számolniuk kell tettük büntetőjogi következményeivel is. A korábbi években is előfordultak hasonló esetek országosan és a régióban is, például 2010-ben az adóhatóság látókörébe került csaló különböző pénzintézeteknél nyitott összesen 23 bankszámlát és az ország különböző igazgatóságaira nyújtott be 126 magánszemély nevében hamis bevallást, amelyből 69 régiónkba érkezett. A megtett büntető feljelentések alapján az ügy jelenleg vádemelési szakban van.
