Hévíz egyedülálló attrakciója az Európában is különlegesnek számító természetes tőzegmedrű melegvizű tava. Zalaegerszegtől 35 kilométerre keletre, alig 10 kilométerre Keszthelytől találjuk. Gyógyhatásától függetlenül is egészen különleges képződmény, mivel csak Új-Zéland északi szigetén, Rotoruaban van hasonló földrajzi jelenség. Felszíne ovális alakú, keresztmetszete elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. Mai adatok szerint a tó 38,5 m mély. Vizét geotermikus energia „melegíti”, hőmérséklete a föld mélyéből előtörő meleg forrásvizek és a karsztvíz keveredésének eredménye. A víz hőmérséklete a nyár nagy részében 33-35°C körül mozog, ősszel és télen időjárástól függően a tó hőmérséklete alacsonyabb, de 22°C alá nem csökken.
Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat.
A 4,6 hektáros tó vízfelületén akár 6 és fél focipálya is elférne
Forrásának vízhozama pedig nagyjából 410 liter másodpercenként. A feltörő meleg víz 40°C körüli, de a vízfelület az évszak és az időjárás miatt a leghidegebb időben nagyjából 24°C meleg, míg a nyári hónapokban eléri a 38°C-t. A tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, és a bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A Hévízi-tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait.
A Hévízi-tó vize rendkívül tiszta. A kisebb 2 méter körüli mélységekben leláthatunk az aljára. De nem volt ez mindig így. A tó a kezdeti időszakban korántsem volt ennyire szabályozott medrű, parttal rendelkező tó. Sokkal inkább egy lápos terület közepén elhelyezkedő tó, mely tele volt tőzeggel, üledékkel, hordalékokkal. A vízben sűrűn volt jelen a lebegő tőzeg, medrét és a krátert több méter vastagon borította üledék. Ez megnehezítette a víz alatti tájékozódást, és a merülést. A helyzet az 1986-os tragédia után változott meg. A frissen elkészült új fürdőépület lángra kapott majd egy éjszaka alatt szinte teljesen leégett és részei a tóba zuhantak. Ez az esemény azonban szükségessé tette a meder kikotrását, hiszen égett faanyag, üvegek, fém épületrészek, vezetékek stb. zuhantak a tóba, ami veszélyt jelentett volna később a fürdőzőkre és az élőhelyre. Félő volt, hogy a forrást is elzárják. Így a tőzegréteg jelentős eltávolítását követően vált a tó vize ilyen átláthatóvá.
A fürdésen túl lehet túrázni és kenuzni is
Európa legnagyobb gyógyító erejű meleg vizű tavát 50 hektáros véderdő ölel körül. Számos tanösvény vezet ezeken keresztül is, úgyhogy, bár közel a Keszthelyi-hegység és a Balaton-Felvidék, Hévízen és környékén is lehet nagyokat sétálni.
Az utóbbi években külön kuriózuma lett Hévíznek az a patak, ahol levezetik a vizet a tóból. Október-novembertől tavaszig szerveznek ide vízitúrákat. Különlegességét a sehol máshol nem tapasztalható meseszép környezet, ilyen tájban is színpompás tavirózsák és a téli élővilág szépségei adják. A Hévíz-patakban tényleg ugyanaz a gyógyvíz folyik, mint a tóban, csak tele van halakkal, amikben a partról is gyönyörködhetünk. Állítólag halacskákat a melegvíz miatt lelkes akvaristák hordták ide, legtöbbjük azonban invazív fajnak számít. Bár gátnál tilos a fürdés- fentebb azért látni a tavirózsák között úszkálókat. Aki bemerészkedik a patakba azonban számolhat azzal is, hogy bár melegben és gyógyvízben úszkálhat, a halak bizony erősen csípkednek.
