Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A használat során elengedhetetlen a berendezések kifogástalan állapota, de fontos az is, hogy körültekintően használják őket. A fűtőberendezés és az égésterméket elvezető cső közelében ne tároljunk éghető anyagokat (pl. ne szárítsanak ruhát) és ne legyen azok közelében éghető falburkolat, hiszen a fűtőberendezések műszaki meghibásodásán túl, a készülékek hibás használata, hőátadás, kipattanó szikra miatt tűz keletkezhet.
A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés begyújtásához ne használjunk tűz vagy robbanásveszélyes éghető folyadékot. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső tüzet okozhat. A füstcsövet 1,5 méterenként – de legalább egy helyen – fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A koromzsák- és tisztítóajtót tartsuk folyamatosan zárt állapotban. A padlástérben a kémény legalább egy méteres környezetében éghető anyagot ne tároljunk.
Az égésterméket, izzó parazsat ne öntsük műanyag szemetes edénybe, mert az megolvadhat és kigyulladhat. A széntüzelésű berendezést használók figyeljenek arra, hogy a szenet nedves állapotban ne tárolják be, mert öngyulladásra hajlamos.
Ugyancsak figyelembe veendők a helyiségek légellátását, légáramlási viszonyát módosító tényezők (pl. a nyílászárók utólagos szigetelése, fokozott légzárásúra cserélése, szagelszívók, ventillátorok beépítése), melyek befolyásolva a levegő utánpótlását, a gázfogyasztó berendezés működési zavarát, ezáltal az égéstermékben a mérgező szén-monoxid arányának növekedését, a helyiségben való felhalmozódását okozhatják. Az új technológiájú nyílászárók korlátozottan engedik be a levegőt a lakásba, pedig a folyamatos levegő-utánpótlás nagyon fontos, hiszen egy köbméter gáz biztonságos elégetéséhez kb. 10 köbméter levegő szükséges. A szellőző nyílások eltakarása épp ezért tilos, a megfelelő szellőzést biztosítani kell.
A szabályok betartása különösen azokban az esetekben fontos, ahol az év folyamán az épületen nyílászárót vagy gázkészüléket cseréltek, páraelszívót építettek be a gázszolgáltató és a kéményseprő vállalkozó szakvéleménye nélkül. Veszélyt jelent továbbá, ha a gázkészülékek és a fogyasztói rendszer időszakos felülvizsgálata elmarad, valamint az évek óta használaton kívüli kéményt felülvizsgálat nélküli újból üzembe helyezik.
A fűtés biztonsága érdekében a felülvizsgálatokat minden esetben szakemberrel végeztessék el (épületgépész tervező, jogosult felülvizsgáló és kéményseprő szakember).
Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely megfelelő minősítéssel rendelkezik.
A PB gázzal üzemelő berendezést és pb-gázpalackot kétszintesnél magasabb panelszerkezetű lakóépületben, illetőleg talajszint alatti helyiségben elhelyezni nem szabad. Kizárólag ép, sérülésmentes gázpalackot használjunk, melynek szerelvényei megfelelő tömítéssel rendelkeznek. A tömítés megbízhatóságát szappanos vízzel, vagy borotvahabbal ellenőrizzük. A külön égéstermék elvezetővel nem rendelkező fűtőberendezést (az égési gázok az adott helyiség légterébe ürülnek) csak nagy körültekintéssel, intenzív szellőzéssel rendelkező helyiségben használjunk.
A fűtésrendszerek szabálytalan beépítése, üzemeltetése, a lakáshasználók és környezetük számára lappangó veszélyforrás. A balesetek elkerülése érdekében fontos a berendezések rendszeres ellenőrzése és a kémények évenkénti felülvizsgálata, tisztítása, ami szintén a tulajdonosok biztonságát szolgálja.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kereskedelemben kapható szén-monoxid érzékelő felszerelése önmagában nem helyettesíti azt a baleset-megelőzést szolgáló karbantartási és felülvizsgálati munkálatokat, melyeket csak a fent említett szakemberek végezhetnek.
