Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület és a Civilek a Fertő-tájért Egyesület fontosnak tartja a különleges kultúrtáj építészeti hagyományainak megóvását, a települések arculatának megőrzését.
A felújított házaknál a szakmai zsűri szemügyre veszi, hogy a rekonstrukció mennyiben őrizte meg az eredeti épület tömegét, utcaképi megjelenését. Vizsgálják a bírálók azt is, mennyire sikerült az eredeti épületszerkezeteket megtartani, esetleg visszaállítani azokat a régi tornácokat, ablakokat, egyéb épületrészleteket, amelyek egy korábbi átalakítás áldozatául estek.
Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy az épület megfeleljen a lakók mai igényeinek, szolgálja az elvárt életminőséget és illeszkedjen a világörökség szellemiségéhez.
Az új építésű házaknál a szakemberek górcső alá veszik, hogy az épület tájolásával, arányaival, színezésével mennyire követi a Fertő-vidék előképének jellegzetességeit. Elemzik továbbá, hogy a létesítmény miként viseli magán a mai építészet jegyeit amellett, hogy „büszke alázattal” követi a környezet adottságait, más szóval illeszkedik a tájba. De nem feledkeznek meg az értékelésnél az energia- és a környezettudatosság figyelembe vételéről sem.
A Fertő-táj világörökség magyar oldalához tizenkét település, egyebek között Fertőrákos, Nagycenk, Hegykő és Fertőd tartozik. A Fertő-táj világörökség másik része Ausztria területén található.
(MTI)
