Az összesen 79 települést érintő, a szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló projekt teljes költsége 17 milliárd forint, amelyet közel 92%-ban az Európai Unió finanszíroz, a fennmaradó 1,5 milliárd forintot pedig a magyar állami állja, így az érintett településeknek nem kell önrészt biztosítania.
A komplex hulladékgazdálkodási rendszer megfelel a jogszabályoknak, az EU-s irányelveknek, a szakmai előírásoknak, így alkalmas a Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye érintett településein keletkező hulladékok begyűjtésére, kezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására. A projekt megvalósításának elsődleges célja a környezetvédelem és a települések hosszú távú hulladékgazdálkodási problémáinak megoldása, ugyanakkor új munkahelyeket is teremt: 80-90 új munkahely jöhet létre, amelyből körülbelül 40 főt a tatabányai központban foglalkoztatnak majd.
A központ a jelenleg is üzemelő Dubnik-völgyi hulladéklerakó területén épül meg, részben zöldmezős beruházásként, részben a meglévő építmények bontása, illetve a széniszaptároló felszámolása után. Mintegy 2000 m²-es csarnok fogadja majd a lakossági, a közületi és az intézményi szelektív gyűjtésből származó hulladékot. A mechanikai előkezelőből és az utóválogatóból a bálázott hulladék újrahasznosítókhoz kerül. De épül új hulladéklerakó és egy komposztáló telep is.
A beruházás részeként a Búzavirág utcában új hulladékudvar létesül, ahol a lakosság által közvetlenül beszállított, vagy a szelektív lomtalanítási akciók során összegyűjtött, későbbi használatra alkalmas eszközöket (bútorok, elektromos, elektronikai berendezések, ruhaneműk) lehet majd biztonságosan, környezetet nem szennyező módon, ideiglenesen tárolni.
A megyeszékhelyen bevezetik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, és közel 900 darab házi komposztáló edényt bocsátanak a város családi házas övezeteiben élők rendelkezésére. A lakóknak nem megvásárolniuk, hanem igényelniük kell az edényeket és vállalniuk, hogy öt éven keresztül komposztálnak háztartásukban.
A Dubnik-völgyi beruházás próbaüzeme 2015 nyarán kezdődhet el, az üzemszerű működés 2016 januárjában indulhat meg.
