A kormányfő szavai szerint a kommunizmus kiszakította eredeti rendeltetéséből a főúri kastélyokat: egyes esetekben öregotthonokká, árvaházakká alakította őket, vagy esetleg olyan múzeumok lehettek belőlük, ahol úgy mutatták be ezeket a helyeket, mint a magyar feudális elnyomás fellegvárait.
„A tisztelt látogató csoszoghatott az egyenmamuszokban, miközben hallgathatta az elnyomásról szóló egyenszólamokat” – fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy az egyszerű, „mamuszos” múzeumlátogatások ideje lejárt, manapság nem elég csupán felújítani, hanem a látogatók számára vonzóvá is kell tenni ezeket a történelmi helyszíneket.
Az az ország, amely nem ragaszkodik kulturális gyökereihez, és elfordul múltjától, a jövőjének is hátat fordít. Ezzel szemben amely ország egységben tud élni az ősök hagyatékával, és nem herdálja el az örökséget, erőssé és sikeressé válik – mondta. Megjegyezte emellett, hogy a kultúra mecénások nélkül olyan, mint a profi sport szponzorok nélkül.
A kormányfő beszédében kitért arra is, hogy a szocialista Hiller István – korábbi kulturális miniszter – helyesen ismerte fel Fertőd jelentőségét, és jól döntött, amikor lépéseket tett annak érdekében, hogy a kastély hasznosítása visszakanyarodhasson az európai kultúra főáramába. „Minket pedig az a cél vezérelt, hogy a kastély a magyar magaskultúrának ne csak szimbolikus, hanem valóságos, élő helyszíne legyen” – mondta Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy az egymásra épülő fejlesztéseknek köszönhetően Magyarország legnagyobb barokk kastélya hamarosan egykori pompájához és a világörökségi címéhez méltó állapotban és környezetben fogadja majd a látogatókat. Kijelentette: a kormány mindent megtesz azért, hogy a fertődi kastély ismét az európai kultúra fellegvára lehessen.
A miniszterelnök a kormányülés általános üzenetére is kitért: úgy fogalmazott, hogy a helyszín kiválasztása már önmagában is beszédes, hisz ez nem más, mint egy plebejus kormány tisztelgése a magyar arisztokrácia nagyszerű teljesítménye előtt.
Zumbok Ferenc, a kastély felújításának kormánybiztosa az eseményen arról beszélt: pár éven belül elérhetjük, hogy Eszterháza újra Európa kulturális központjává váljék.
Emlékeztetett arra, megépültekor, Esterházy „Fényes” Miklós a 18. században a kastélyt Potsdammal és Versailles-jal méltán emlegették egy lapon. „Az ember teremtőereje megint csodát csinált” – mondta a felújításról a kormánybiztos.
Szólt arról is, a jövőben is folytatódik az épületegyüttes felújítása, amelyre eddig több mint ötmilliárd forintot, nagyrészt uniós forrásokat fordítottak; jövőre helyreállítják az egykori jószágkormányzóság épületét, amely azt követően mesterkurzusok és Haydn-kutatások helye lehet. A nyugati épületszárnyból kiköltöztették a hat évtizede ott működő iskolát, így ennek rekonstrukciója is megkezdődhet.
Esterházy Antal, aki „az ősök nevében” köszöntötte az eseményen megjelenteket, a munkálatok fontosságát kiemelve arról beszélt: a fertődi kastély a gödöllői után „Magyarország második kulturális ablaka”.
(MTI)
