Az eredmények egyaránt felhasználhatóak a következő uniós költségvetési ciklus támogatásaira való pályázáskor, Győr integrált városfejlesztési stratégiájának vagy Győr-Moson-Sopron megye fejlesztési tervének kialakításakor.
A projektet hivatalosan 2013. február 21-én indították útjára. Az ünnepélyes projektnyitón dr. Rechnitzer János rektorhelyettes, a program kutatási igazgatója kifejtette, az Európai Unió kohéziós politikájának 2014–2020-as tervezési időszakában a régiók helyett a nagyvárosok és térségeik kerülnek súlyponti helyzetbe. A szektorális politikában pedig a járműipar, azon belül az autóipar fejlesztésén lesz a hangsúly. Győrben a járműipar évszázados múltú, a város a magyar és a keletközép-európai járműgyártás első számú központja. Szervesen kapcsolódik hozzá az oktatás és számos más, a térség jellemzőit alakító tényező, ezért Győr és vonzáskörzete kiváló mintaterület egy nagycentrum működésének elemzésére. A professzor kiemelte, Győr képes volt gazdaságát a kor igényeinek megfelelően átalakítani, ezzel példaértékű fejlődést ért el. A „győri modell” tudományos elemzésével a kelet-közép-európai térség és a hazai területi-gazdasági fejlesztések számára ajánlhat az egyetem eddig nem alkalmazott város- és térségformáló irányokat, megoldásokat, technikákat.
Dr. Tamándl László projektmenedzser hozzátette, a projekt elméleti része a városra fókuszált rendszer modelljét írja le, azokat a sajátosságokat, amelyek a közép-európai térségben érvényesülnek, kiemelten a gazdasági szerkezetre és városhálózati adottságaira, valamint a terület- és településfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére.
A kutatás empirikus része három dimenzióban írható le: az első a járműipari körzet, valamint a hozzá kapcsolódó növekedési pólus kutatás és az arra épülő fejlesztések módszertanának kidolgozása. A második cél a Győri Járműipari Körzet feltárása, tudományos leírása, erőforrásainak értékelése, a város és térsége kapcsolatrendszerének meghatározása, és egy új típusú, vagyis térségi szintű tervezési és fejlesztési rendszer sarokpontjainak kidolgozása. A gyakorlati kutatások harmadik célja a térségi szintű kutatási és oktatási együttműködések tesztelése. A projekt által egy határon is átnyúló társadalomtudományi kutatóműhely-hálózat alakulhat. Az empirikus kutatás kiterjed többek között a körzet munkaerőpiacára, szociális és egészségügyi szolgáltatásaira, jövőjére, illetve az oktatás és kultúra szerepére. A lakossági vizsgálatokat négyezres mintán végzik el, amelynek eredményei hozzájárulhatnak a különböző városi és megyei stratégiák megalapozásához is.
Az eddigi kutatások már kimutatták, hogy Győrben szükség van a sportvilág gazdasági fejlesztéseihez szakemberképzésre, illetve cégek részéről igény mutatkozik arra, hogy az egyetem műszaki képzésén belül a gazdálkodási elemek elsajátítása is hangsúlyos legyen.
A projektben közel 150-en vesznek részt, a Széchenyi István Egyetem kutatói, oktatói, doktoranduszai, hallgatói,valamint külső szakértők. A kutatások az Európai Unió több mint 542 millió forintos támogatásával,a TÁMOP-422A konstrukció keretében valósulnak meg.
