A veszélytérképek és kockázati térképek a hosszú távú térségi tájhasználati fejlesztésekhez adnak adatokat, míg a kockázatkezelési tervek a Kormány és a Határvízi Bizottságok döntéshozói számára mutatnak be döntési alternatívákat egy esetleges árvíz idején az elöntési kockázat csökkentése érdekében.
Az Európai Bizottság 2000 évben létrehozta és elfogadta a Víz Keretirányelvet (2000/60 EC, „VKI”), mely a vízgazdálkodás szinte teljes spektrumát felöleli és szabályozza az Európai Unió terültén. A XXI. Század első évtizedének első felében lezajlott nagy árvizek azonban rámutattak arra, hogy egy lényeges téma kimaradt a VKI anyagából: az árvizek kezelése. Az Európai Bizottság 2007 évben fogadta el a kiegészítő Árvízi Irányelvet (2007/60/EC, „FD”), mely meghatározza minden tagország részére az árvízi elöntési veszély- és kockázati térképek elkészítését, valamint nemzetközileg egyeztetett kockázatkezelési tervek kidolgozását. Fontos kitétele, hogy egyik tagország sem végezhet olyan beavatkozást saját országa területén, mely növeli az árvízi kockázatot egy másik tagország területén, kivéve ha azt az érintett felek előzetesen egyeztetik.Az FD szövegét minden tagország saját jogrendszerébe átültette; Magyarországon a 178/2010 (V.13.) Korm. rendelet szabályozza lebonyolítását. Minden tagország az Irányelv egyes elemeinek végrehajtására saját nemzeti metodikát dolgozott ki. Hazánkban egy KEOP projekt jött létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) irányításával, melynek címe: Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B), röviden „ÁKK projekt”. A tárgyi CEframe projekt ennek első valós mintaterülete, ahol a kidolgozott metodika az elejétől a végig végre lett hajtva. Az előzetes értékelés alapján kockázatosnak ítélt vízfolyásokon országszerte hasonló vizsgálatokat fognak elvégezni a Vízügyi Igazgatóságok a következő években.A CEframe („Central European Flood Risk Assessment and Management – Közép-Európai Árvízi Kockázat Elemzés és Menedzsment”) elnevezésű, Európai Unió „Central Europe” programja által támogatott projektben 4 országból (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország) kilenc partner vett részt. A projekt keretében négy határokon átnyúló vízfolyásra (Donau, Thaya/Dyje, March/Morava, Leitha/Lajta) végezték el ugyanazon értékeléseket összehasonlítható módon. A cél a határok mentén a nemzeti metodikák megismerése és a lehetséges kapcsolódási pontok meghatározása volt, a veszély- és kockázati térképek közös elkészítésével, illetve kockázatkezelési lehetőségek feltárásával együtt. A projekt összköltségvetése 3,1 Millió Euró, előkészítése 2008-2010 között, végrehajtása 2010-2013 között zajlott. A projektben Magyarország részéről az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az Észak-dunántúliVízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) vet részt partnerként, összesen mintegy 460.000 Euró költségvetéssel (EU támogatás 85%). Magyarországon az ausztriai partnerekkel közösen vizsgált terület a Lajta folyó és ármetesített öblözetei, beleértve a Rétárok csatornát is. Magyar oldalon végig töltésezett a vízfolyás, Igazgatóságunk több nagy árvizek károkozás nélküli levonulását biztosította (pl. 1991, 1997, 2006, 2009). A nemzetközi vízgyűjtőről álltak már rendelkezésre információk, a bonyolult rendszer komplexitását mégis e projekt kapcsán sikerült igazán megismerni az osztrák féllel közösen. A projekt célterülete érinti Mosonmagyaróvár, Bezenye, Hegyeshalom, Rajka és Levél települések közigazgatási területei, melyek lakosszáma összesen meghaladja a 38.000 főt.A projekt első két évében részletes adatbeszerzések, hidrológiai és szakmai elemzések zajlottak, melyek alapján elkészültek az árvízi veszélytérképek a Lajtára. Ezek a vizsgálatok 30, 100 és 300 éves visszatérési idejű árhullámok és esetleges töltésszakadások esetén a kiömlő víz elöntési kiterjedését, valamint elérési idejét; azaz hol és mennyi időelőnnyel kell a víz megjelenésére számítani egy katasztrófahelyzetben. Az egyes havaria események károkozási potenciáljának meghatározásához a szakértők feltárták a tájhasználatokat az érintett területeken. A partnerek minden országban egységes, vízszinttől függő tönkremeneteli függvényeket és azonos €/m2 területi értéket rendeltek, ezáltal összehasonlíthatók a nemzetközi eredmények. A különböző funkciójú ingatlanok és lakott területek elhelyezkedésének ismerete alapján készített kockázati térképek megmutatják, hogy a különböző valószínűségű árvizek mentett oldali elöntésének hatására milyen gazdasági veszteségek várhatók. A kockázati térképekre továbbá olyan, pénzügyileg nehezen számszerűsíthető hatással járó események is felvezetésre kerültek, mint pl. kulturális építmények elöntése. A szakértők ezután meghatározták a lehetséges műszaki és nem-műszaki intézkedések körét, melyekkel csökkenthetők az árvizek hatásai, de különböző jogi, társadalmi, gazdasági következményekkel járnak. Ezek tehát döntés előkészítő anyagok a döntéshozók (térségi politikai szereplők, polgármesterek stb.) számára, akiknek a kapott információk alapján kell meghatározni a továbblépési lehetőségeket. A döntésekből következő hosszútávú stratégia végrehajtására kockázatkezelési tervekkészültek. A magyar célterületekre a projekt alapfeladatain túlmenően a szakértők vizsgálták jövőbeni osztrák töltésfejlesztések hazai hatásait, illetve különböző lokális töltések létesítési helyszíneit és műszaki paramétereit meghatározták, gazdasági elemzéseket végeztek a kiépítések hatékonyságára.A CEframe projekt alapvetően a megelőzést és a stratégiai tervezést támogatja, de az operatív védekezés számára is hasznosítható információkkal szolgál. A projektben készített árvízi veszélytérképek elsősorban a felkészülést segítik elő, hiszen megadják a különböző árhullámok és esetleges töltésszakadások esetén a kiömlő víz elöntési kiterjedését és elérési idejét, azaz hol és mennyi idő múlva kell a víz megjelenésére számítani egy katasztrófahelyzetben. Ez nem csupán a szakmai szervezeteknek (pl. ÉDUVIZIG, Katasztrófavédelem, közmű-üzemeltetők stb.) elengedhetetlen információ a hatékony megelőző beavatkozásokhoz, hanem a lakosság számára is megteremti a lehetőséget a szükséges előkészületek elvégzésére. A projekt végtermékei hozzásegítik a szakembereket ahhoz is, hogy a gyors számítógépes szimulációk futtatásával az optimális műszaki és nem műszaki beavatkozásokat megtervezzék és ütemezve hajtsák végre a megvalósításukat árvízmentes időszakban. A területhasználatok értékének számbavétele (kárpotenciál), valamint a különböző funkciójú ingatlanok és lakott területek elhelyezkedésének ismerete alapján készített kockázati térképek stratégiai/politikai döntések előkészítéshez nyújtanak információkat a térségi fejlesztések számára. A széleskörű adatbeszerzésen alapuló elemzések (pl. megközelítési utak feltárása, vízvisszatartási lehetőségek értékelése és kapacitás számítása stb.) éles helyzetben a gyors reagálás lehetőségét támogatják. Így – bár a természeti erők kiszámíthatatlanok – nagyobb az esély a problémamentes, vagy minimális károkozással járó sikeres védekezés lefolytatására.A kapott eredmények közvetlenül, széleskörűen felhasználhatók térségi fejlesztések területi tervezésére, az önkormányzatok védekezési munkálatainak meghatározására, az Igazgatóság vagyonkezelésében álló elsőrendű védvonalak fejlesztési terveinek elkészítésére; továbbá a regionális gazdálkodók (erdészet, mezőgazdaság, természetvédelem stb.), a döntéshozók és lakosság tájékoztatására. Az elemzések alapján meghozott politikai döntések eredményeképpen hazai kockázatkezelési tervek készülnek.Összességében a CEframe projekt korszerű technikával elkészített munkarészei az eddigi legátfogóbb elemzést adják a Lajta folyó és Rétárok csatorna vízgyűjtőjére, azon belül az osztrák és magyar ármentesített öblözetekre egyaránt, mivel minden egyes projektelemet azonos, összehasonlítható tartalommal készítették el a nemzeti szakértők. A kétoldali közös gondolkodás eredményeképpen hosszútávon biztosítható a nemzetközi hatékony együttműködés. A megfogalmazott közös nemzetközi stratégiák alapot teremtenek a jövőbeli határon átnyúló projekteknek, melyek még több kapcsolódási lehetőséget fognak feltárni és sokkal bővebb eszköztár áll majd rendelkezésre a jövő árvizeinek biztonságos kezeléséhez.A projekt honlapjának elérhetősége: www.ceframe.eu. A véglegesített outputok magyarul és angolul is elérhetők lesznek a nagyközönség számára könnyen kezelhető formátumokban.
