A győri származású Steven András Geiger Alapító Igazgató által vezetett Mensch International Foundation november 7-én, csütörtökön a Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Technikum aulájában Szenes Hanna emlékműsort szervezett.
Szenes Hanna Izrael legnagyobb magyar származású hősnője akit 80 évvel ezelőtt november 7-én gyilkoltak meg – írja közleményében az alapítvány. A megemlékezésen Dénes Gábor magyar filmrendező Szenes Hannáról szóló filmjét nézték meg a diákok, akik győri általános- és középiskolákból érkeztek.
A programot a győri SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Technikum igazgatója Leszkovics György nyittotta meg. A polgármester üzenetét az intézményvezető tolmácsolta megnyitó beszédében. Hangsúlyozta, hogy dícséretesnek tartja, hogy 150 győri középiskolás diák és tanáraik megemlékeztek Izrael legnagyobb magyar hősnőjéről, akit november 7-én 80 éve gyilkoltak meg.
Egy 7. osztályos Radnótis diák Szenes Hanna Eli-Eli című versét szavalta el, 8.-os diáktársa pedig Szenes Hanna életét mutatta be gyerekeknek, gyereknyelven. Ezt követően Szenes Hanna kimondhatatlanul komoly és mélyérzésű versét héberül hallgathatták meg felvételről a diákok a Shabbat Song Klezmer Band előadásában. Eli.. Eli… úgymond himnuszként csendült fel Szenes Hanna legismertebb dala.
Dénes Gábor filmrendező így írt Szenes Hannáról:
"Szenes Hanna, az angol hadsereg hősi halált halt ejtőernyős tisztje, Izrael állam nemzeti hőse, története ma már mítosz. Sorsa, helytállása tisztességes országokban tananyag, érettségi tétel.
Szenes Hanna nevét szinte az egész világon ismerik, Magyarországon alig. Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban adták ki. Magyarországon naplóiból, leveleiből és verseiből 1991-ben készített válogatást a Szépirodalmi Könyvkiadó.
Szenes Béla lánya, a Baár-Madas Gimnázium kitűnő tanulója, elhagyja a fasizálódó Magyarországot, Palesztinába megy, hogy részt vegyen egy új ország felépítésében.
Lelkiismeretfurdalása van, hogy a napfényes tengerparton élvezi a szabadságot, míg Magyarországon, Európában gyilkolják a zsidókat, koncentrációs táborokban tömegesen gyilkolják meg a gyerekeket, az öregeket, mindenkit, aki zsidónak született. Pontosan tudja, hogy Pesten sem jobb a helyzet. Az egyre szigorodó zsidótörvények, és a deportálások híre hozzá is eljut. Úgy érzi neki is kell tennie valamit, hogy az otthon maradottak megmenekülhessenek. Önként jelentkezik egy különleges katonai feladatra. Titokban kiképzik, és az angol hadsereg tisztje lesz, majd egy titkos küldetés résztvevője. Megtanítják titkos jeleket adni és fogadni, megtanítják lőni, ejtőernyőzni. Mint angol tiszt, Jugoszlávián át, 1944-ben érkezik vissza a térségbe. Az angolok elsődleges célja az, hogy a térségben lelőtt angol pilótákat szedjék össze és juttassák vissza a csapatokhoz. Számukra csak másodlagos a cél, hogy ahol tudják, mentsék a zsidókat. A jugoszláv partizánoknak nem szabad tudniuk, hogy az angol tisztekből álló különleges csoport zsidókból áll. A határtól nem messze várják a megfelelő időpontot, hogy végre Magyarország területére léphessenek.
A németek előbb érkeznek. Március 19-én megszállják Magyarországot. Az egész küldetés értelmetlenné válik. Késő, mondják a többiek. De Hanna, vállalva a veszélyt, négy társával nekivág az útnak. A cél Budapest elérése.
Ahogy átér Magyarország területére, néhány kilométerre elfogják őket a csendőrök. Az egyik társuk fejbe lövi magát, a másik próbál menekülni, Hanna hiába bujkál a búzamezőn, hamar megtalálják. Elfogják, megkínozzák, megpróbálják a rádióadó kódját kiverni belőle. Kínzóit nem érdekli, hogy Hannára a nemzetközi jog, a hágai egyezmény vonatkozik. Példát akarnak statuálni, gesztust tenni a hatalomnak. A huszonhárom éves lányt hazaárulás címén halálra ítélik, és a nyilasok hatalomra kerülése után, 1944. november 7-én agyonlövik."
Erre a Hősnőre emlékezett a Mensch International Foundation 2024.november 7-én a győri SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Technikum aulájában.
