A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hozzátette, a Brigetio, azaz a Komárom-Szőny területén több évtizedes munkával feltárt polgárváros és a most előkerült katonaváros maradványai impozáns részt jelenthetnek a Limes magyarországi szakaszának egységes turisztikai célpontként való megjelenítésében.
A politikus elmondta, jövőre benyújtják az UNESCO-nak a Limes magyarországi szakaszára vonatkozó világörökségi kérelmet. Brigetio és környéke régészeti jelentőségét felértékeli, hogy itt több négyzetkilométeren nincs beépítve a volt római város területe, a régészek a felső rétegek eltávolítása után szabadon dolgozhatnak.
L. Simon László szólt arról, hogy a kormány elkötelezett az örökségvédelem ügye mellett, ezt mutatják a meghozott szervezeti és jogszabályi változások, például a Hajógyári-szigeten lévő Hadrianus-palota feltárása, kastélyok felújításának támogatása, vagy a budai Vár Erdélyi bástyája mögötti terület feltárása.
Borhy László, a Komáromban lévő római emlékeket 23 éve kutató régész elmondta, a gát építése során a megelőző feltárásokon mintegy 400 méter hosszan, helyenként 40 méter szélességben előkerült a katonaváros egy teljes egészében összefüggő, épségben megmaradt részlete. Ebből eddig egy legalább 1000 négyzetméteres fürdőépületet tártak fel, falfestményekkel díszített termekkel, medence-, fűtőrendszer- és csatornamaradványokkal együtt.
A leletek ismeretében a gát nyomvonalát módosították. Közben a még feltáratlan, de a római rétegig lehumuszolt részen további monumentális, eddig ismeretlen rendeltetésű épületek részletei mutatkoztak összefüggően. Ez lehetőséget kínálhat arra, hogy a Római Birodalom pannóniai limes-rendszerének egy látványos részét régészeti parkként mutassák be.
Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja ismertette, együttműködési megállapodás megkötését tervezik a komáromi önkormányzattal, annak érdekében, hogy a város régészeti, turisztikai és örökségvédelmi területen az egyetem képzéseinek gyakorlati helyszíne lehessen.
(MTI)
