Győrben is szabályosan megrohanták a háziorvosokat az elmúlt egy hétben a magukat keresőképtelennek nyilváníttatni – ismertebb szóval: táppénzre menni akaró „betegek”. A háziorvosok szerint a napi munkájuk kétharmadát az ezzel kapcsolatos kérések teszik ki – a munkától távol maradni óhajtók száma egy átlagos influenzaszezonéhoz képest legalább a két- három-, de van, ahol az ötszörösére emelkedett, ami sok körzetben már-már kezelhetetlen helyzetet teremt.
A nagy számok ugyanakkor nem azt jelentik, hogy máris ilyen arányban lenne átfertőzve koronavírussal a munkaképes korú lakosság, hanem pont az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy ilyen sokan nem szeretnének átfertőződni.
Mivel a másfél hete érvényes járványügyi protokoll szerint a sürgős eseteket kivéve az orvos nemigen találkozhat beteggel, a helyette működő „telefondoktor” üzemmódban nincs lehetősége ellenőrizni, hogy a vonal túloldalán vajon tényleg van-e baja a telefonálónak, hanem bemondásra kénytelen elhinni, hogy valaki lázas, elesett, nem tud ráállni a lábára, becsípődött a dereka…stb., és ez alapján kénytelen kiadni a keresőképtelenségi igazolást.
A telefonon jelentkezők nagy része ugyanakkor a háziorvosok egybehangzó állítása szerint előre megmondja neki, hogy valójában nem beteg, hanem csak nem szeretne bemenni a munkahelyére, mert a munkáltató nem engedi, hogy otthon maradjon, ő viszont fél, hogy kollégáitól, az ügyfelektől, vagy útközben, a tömegközlekedési eszközön elkapja esetleg a koronavírust.
A hasonló kérést megfogalmazók között van kormányhivatalnok, minisztériumi, és kereskedelmi dolgozó, benzinkutas, postás, de rendőr is.
Olyan is van a beszámolók szerint, aki nem a vírustól fél, hanem a gyereke felügyeletét nem tudná másként az iskolabezárások idején ellátni, a jelentkezők egy részének pedig kifejezetten a munkáltatója adta ukázba, hogy írassa ki magát a háziorvossal (ez foglalkoztatói szemmel azért „praktikus” – bár nyilván csalás, mert a táppénz idején eleve csak a munkabér 60 százaléka jár a munkavállalónak, a keresőképtelenség első 15 napos (betegszabadságnak hívott) időszaka után fő szabályként pedig nem a munkaadó, hanem az államkincstár állja a juttatás kétharmadát.)
A román képviselőház már múlt héten – az iskolabezárások másnapján – törvényt hozott arról, hogy a munkaadók kötelesek fizetett szabadnapokat adni azoknak a szülőknek, akinek az iskolabezárás miatt otthon kell maradniuk gyerekeikkel. A szabadnapokra azok jogosultak, akiknek 12 éven aluli gyermeke szerepel egy iskola nyilvántartásában, a munka nélkül töltött időre pedig a fizetés 75 százaléka jár – az összeg viszont nem haladhatja meg a bruttó átlagbér 75 százalékát. A lehetőséget egy szülőpárnak csak az egyik tagja veheti igénybe.
Jelenleg az orvosok küszködnek a rájuk ömlesztett tömeggel, és azzal, hogy ők is emberek, tehát lelkiismereti okokból nem tagadják meg a kérést, de a többségük csak két hétre írja ki a pácienseket. A kormány döntését várják ezügyben, és nagyon remélik, hogy sikerül megoldást hozni rá.
Forrás: HVG