Michl József (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy mintegy 250 millió forint uniós pályázati támogatás felhasználásával megújították faállományt, korhű módon helyreállították a park műromjait és több épületét.
Megvalósult a kastély melletti, egykor nyári konyhának épült ingatlan műemléki rekonstrukciója. Az 1803-ban emelt épület egyik oldala vakolatlan mészkőfal. Az anyagban látszanak a földtörténeti negyedkor tengereiben egykor élt növényzet szármaradványai. A szokatlan anyagválasztás a parkban több helyütt előfordul, hozzájárul a műemlékegyüttes romantikus hangulatához.
Mivel a térségben újrafakadtak a bányaművelés miatt korábban elapadt források, a parkban ismét kialakították a Tükör forrás által táplált tó medrét, valamint biztosították a Pálmaház melletti kisebb tó természetes vízutánpótlását.
Az Angolpark rehabilitációjának korábbi ütemében 525 millió forintos ráfordítással 1700 férőhelyes nézőtérrel rendelkező szabadtéri színpadot hoztak létre, valamint felújították az Esterházy család által 1784-ben építetett copf stílusú kerti lakot.
Az épület földszintjén a Herendi Porcelánmanufaktúra kétszáz évet átfogó alkotásaiból nyílt állandó kiállítás, mivel a porcelánt előállító Farkasházy Fischer Mór Tatán alapította meg manufaktúráját. Az emeleten az angol mintájú kertépítészet európai és magyar példáit, valamint a tatai Angolpark történetét mutatják be tablókon és videókon.
Az Angolpark Tata tóvárosi városrészében található, a 25 hektáros, mesterséges Cseke-tó mellett. Magyarország első, angol mintára készült, nagy kiterjedésű parkját 1783-ban alakította ki az Esterházy család birtokán Böhm Ferenc uradalmi mérnök.
Építésének idején a nagy vízhozamú források különleges klímát, állandóan nedves talajt biztosítottak a területen. A növényeket virágzásuk, lombosodásuk ideje, koronájuk mérete, színe, levélszíneződésük szerint válogatták össze. Az országban itt ültettek először szomorú fűzeket.
A parkban több műromot építettek a 12. század elején emelt vértesszentkereszti apátság maradványainak felhasználásával, de a falakban egy harmadik századi római kori sírkő is látható.
Az Angolparkban 1934-ben szabadtéri színpadot hoztak létre, ahol nyári fesztiválokat rendeztek. A terület szélén 1948 májusában jelölték ki az olimpiai edzőtábor helyét, mivel ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. A sikeres olimpiai szereplés után a tábort teljesen kiépítették, és 1951-ben adták át a sportolóknak.
(MTI)
