Negyven évvel ezelőtt, 1977 áprilisában mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban Dargay Attila Lúdas Matyi című animációs filmjét, a születésnap alkalmából pedig április 1-én, egy vetítés erejéig visszaköltözött a film bemutatója helyszínére. A jeles évforduló alkalmából íme néhány érdekesség
1. A forgatókönyv első változatát valójában Dargay egy szerencsés kimenetelű balesetnek köszönhette. Éppen a feleségének próbált virágokat tépni egy finn késsel, mikor egy rossz mozdulattal véletlenül megvágta magát. Emiatt hosszú ideig nem tudott rajzolni, így volt ideje előkészíteni a Lúdas Matyi forgatókönyvét.
2. Nehezen fogott hozzá az íráshoz Dargay, mivel az 1949-es Lúdas Matyi Soós Imre főszereplésével – ami egyébként az első színes magyar film – roppant nagy siker volt, ezért félt, hogy fel tud-e nőni elődjéhez. Úgy tűnik, az idő nem igazolta aggodalmait. Manapság Lúdas Matyi hallatán legtöbbünknek inkább a rajzolt változat ugrik be, mint az élőszereplős.
3. A kezdő képsorokban Döbrögi végiggázol az erdőn és kiírt mindent, ami az útjába kerül, állatokat, virágokat. Dargay ezzel akarta ellenszenvesebbé tenni a figurát, hogy utána már a nézők is jogosnak érezzék a büntetését.
4. A zsarnokot megleckéztető fiú meséje először i.e. 700 körül, egy asszír agyagtáblán bukkant fel, majd népmeseként terjedt évszázadokon át. Hasonló történet felbukkan az orosz, ukrán, román mesevilágban is, Magyarországon pedig Fazekas Mihály vetette papírra a 19. század elején.
5. A filmhez összesen 100.800 rajz készült.
6. A gyerek Matyi szinkronhangját nehezen találták meg, végül az akkor 12 éves Geszti Péter kapta a szerepet.
7. Az eredeti tervek szerint Matyinak a rajzfilmben öt libája lett volna, akár egy kéz ujjai. A nagyujj komótos, a mutatóujj fontoskodó, aki mindent irányítani akar, a középső határozott, a gyűrűsujj piperészkedő nyafka, míg a kicsi minden lében kanál, bajba kerülő, ám abból mindig ügyesen kimászó. Sajnos az akkori bírálók csak egy ludat engedélyeztek. Ezt követően olyan tervek is születtek, hogy a lúd beszéljen, de végül ezt is elvetették. Matyi figurája is több változtatáson ment át, mire kialakult végleges figurája. A korábbi verziókban sokkal huncutabb, komiszabb srác volt.
8. A négy verés négy évszakban zajlik, tavasszal kapják el Döbrögiék Matyit, ő viszont nyáron kötözi a hatalmas fához az uraságot, doktorként ősszel agyabugyálja el, és a téli vásár sokadalma előtt kapja meg a harmadik verést.
9. Bár hatalmas sikert aratott, mégsem minden kritikus rajongott egyöntetűen a filmért. Vadas József a Filmvilág 1977. április 15-i számában így írt a filmről: „Milyen is például Lúdas Matyi? Jellegtelen arcú: ha mosolyog, mintha műfogsora villanna elő. Mozgása félszeg, esetlenül sematikus. Egyáltalán; minden a sablonokhoz igazodik. Döbrögi nevetése majd szétveti a kulisszákat, a beszolgáltatott libák nehéz bilincsekbe verve masíroznak el előttük, a nép arcán boldogság, a szolgák alázatosan hajlonganak, az ispán hülye és sasorra van. Sok részlet egyenesen bántja a szememet. A legkellemetlenebb közülük Lúdas Matyi lúdja, amely mindenütt jelen van, s amelyből valami vészmadár lett. Vészes – visszataszító – a külseje: ráncok közül kibuggyanó pofazacskóival a pletykálgató boszorkákat juttatja eszembe. Mindenbe beleüti az orrát, és mindenről véleményt nyilvánít. Valahányszor megfordul a szélkakas, feltűnik az a girnyó lúd, amely vészt jelez. […] Azonkívül kommentálja is az eseményeket. Szárnyaiból ilyenkor ujjak lesznek, persze kéz és kar nélküli, vagyis riasztóan torz ujjak. A totálképek sem szívderítőbbek. Túlszínezett népéletképek, már-már naturalista erdőrészletek, karikatúraszerű épületábrázolások váltják egymást.” A kritikus láthatóan nehezen viselte, hogy egy rajzfilm színes (!) és karikatúraszerű (!).
10. A faluhoz a hollókői, a várhoz a nagyvázsonyi tájak adták a mintát.
11. 1977-es bemutatását követően csak filmszínházakban 2,5 millió nézője volt, ezzel a legnézettebb magyar animációs film lett.
12. A hetvenes években a Pannónia Filmstúdió elkezdett egész estés rajzfilmeket készíteni, hogy minél inkább közelebb kerülhessenek a közönséghez, klasszikus irodalmi művekhez nyúltak vissza. Elsőként 1973-ban, a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára, alig 22 hónap alatt készítette el Jankovics Marcell hat rendezőtársával a János vitézt. Ebbe a sorba illeszkedett a Lúdas Matyi is. Dargaynak volt még egy nagyszabású ötlete, a Csongor és Tünde animációs adaptációja, amihez csodálatos terveket is készített, ez azonban soha nem valósult meg.
Április elsején az Uránia Nemzeti Filmszínházban újra levetítette a Lúdas Matyit, a negyvenedik évforduló alkalmából pedig jelen volt Dargay özvegye és állandó operatőre, Henrik Irén is jelen volt.
forrás: dotandline.blog.hu
