A burgonyatermés egy éve még a hazai igények csaknem felét ki tudta elégíteni, a termőterület folyamatos csökkenése miatt azonban ma már egyre inkább importra van szükség az ellátás biztosításához.
A legtöbb krumpli Franciaországból, Németországból és Hollandiából érkezik, pedig az ottani termelők sincsenek könnyű helyzetben. Északnyugat-Európában például 7-11 százalékos termésvisszaeséssel számolnak, amit elsősorban a rendkívüli aszály számlájára írnak: az idei hőség a belgiumi és a franciaországi gazdaságokat sújtotta a legjobban, írja az Agrárszektor.
A szakportál több gazdát is megkérdezett, akik úgy látják, hogy a klímaváltozás egyre erősebb nyomást gyakorol a magyar burgonyatermesztőkre is; öntözés nélkül egyre kevésbé lehet nyereségesen megtermelni ezt a növényt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint a tavalyi, 8711 hektáros termőterület is csak az itthoni fogyasztás mintegy 50-60%-át tudta fedezni, ám azóta csaknem 10%-kal csökkent a burgonya termőterülete hazánkban, ami miatt idén nagyobb mértékű importra volt szükség. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból jól látszik, hogy a burgonya behozatala 19%-kal több mint 29 ezer tonnára nőtt 2022. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest.
Vessünk egy pillantást az árakra is. A Budapesti Nagybani Piacon az idei újburgonyát átlagosan 483 forint/kilogramm áron kínálták idén, a 15-25. héten, ami megegyezett az egy évvel korábbival. A primőr termék kifutását követően a burgonya termelői ára 33%-kal 227 forint/kilogrammra emelkedett a 26-43. héten az előző év azonos periódusához viszonyítva.
A francia burgonya a 41. héttől jelent meg a kínálatban, nagykereskedelmi ára 71%-kal 285 forint/kilogrammra emelkedett a. 41-43. héten az előző év azonos időszakához képest.
