Major Ernő úgy fogalmazott, ebben a rendszerben sokkal több van. Miközben az első képzési körben részt vevő 15 CNC-forgácsoló közül 13-an végezték el a tanfolyamot, és mindegyikük azonnal talált is állást, csak a megyében mintegy nyolcszáz betöltetlen fémipari álláshelyről tudnak. A jövő héten indul húsz géplakatos képzése, a későbbiekben pedig gépi forgácsolók és hegesztők tudásfrissítő képzését tervezi a projektet elindító, Győr környéki fémipari vállalkozásokat összefogó Professio klaszter.
Ennek elnöke, Horváth Szabolcs a sajtótájékoztatón megemlítette, a fogadókészséggel nincsen probléma, jelentkezőből viszont az általuk vártnál kevesebb akadt. Miközben arra számítottak, hogy az állástalan fémipari végzettségűek közül – akikből csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében három és fél ezer van – 160 embert sikerül integrálni a program első menetébe, alig száz érdeklődőt találtak, s csak fele ennyien vállalkoztak a felvételi tesztsor kitöltésére – közölte. Szólt arról is, hogy problémájuk volt a képzésben résztvevők költségeinek utófinanszírozásával; sokan azért nem vállalkoztak a háromhónapos programra, mert nem volt annyi pénzük, hogy költségeiket állják Győrben. Kara Ákos (Fidesz) győri parlamenti képviselő, az országgyűlés foglalkoztatási bizottságának alelnöke elmondta, az ügyintézés gyorsabbá és rugalmasabbá tételével kívánják a jövőben támogatni, hogy egyre többen és rugalmasabban vehessenek részt ilyen képzésekben. „Mi egy sikeres gazdasági térséget szeretnénk” – mondta, hozzátéve, hogy ez minden eddigi eredménye mellett is jelentős kihívás Győr és környéke számára Bécs és Pozsony közelségében. Széles Sándor kormánymegbízott azt emelte ki, minden szereplő számára előnyöket hordoz, ha a kormány részt vesz a munkaerő-áramlás koordinálásában és ezzel optimalizálásában. Hozzátette: ennek során azt is mérlegelni kell, mikor hatékonyabb megoldás a dolgozók más térségben alkalmazása, és mikor éri meg jobban, ha otthon tartják őket, és az adott térségbe próbálnak megélhetést adó üzemeket telepíteni.
(MTI)
