Kezdőlap GYŐR Győr - Közélet

Sikeres a győri Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált mérnökképzése

Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

 

Szakmai karriert ért a gyakorlat
Szalay Lajos az Audi Hungaria Motor Kft.-nél a négyhengeres Otto-motorgyártás szegmensének alapmotor vezetője, aki első fecskeként vett részt a gyakorlati programban. – Egyike voltam annak a négy fiatalnak, aki a pilot projekt során vágott bele az ismeretlenbe. A többiek nevében is mondhatom, hogy elsősorban a kíváncsiság hajtott bennünket, no meg az a tény, hogy az utolsó félévünket ezáltal tartalmasabbá tudtuk tenni. Persze, nagyon fontos volt a tapasztalatszerzés, no és a munkahelykeresés szempontjából is jól jöhetett a gyakorlati félév. S hogy ez mennyire beigazolódott, jól jelzi: a gyakorlati időszak lejárta után egy héttel már munkatársa voltam az Audinak.

 

 

 

Mivel a közlekedésmérnöki szakon logisztika szakirányban tanult, célszerű volt, hogy a négykarikás cégnél a logisztika területére kerüljön. Így is történt, s a munkaadói vele kapcsolatban szinte mindennel meg is voltak elégedve, csupán a szükséges német nyelvtudását hiányolták. Ezért az első szerződése kilenc hónapra szólt. Az „áldott állapotnyi” idő alatt meg kellett tanulnia németül, melyhez az Audi minden segítséget megadott. – Ha annak idején nem megyek el a Practing gyakorlati félévre, s anélkül jelentkezem az Audi Hungariához, megfelelő német nyelvtudás nélkül simán kirostálnak. Így azonban bizonyíthattam,hogy szakmailag jó vagyok és szorgalmas, s mindössze egyetlen téren voltam hiányosságaim, amit viszont akartam és tudtam is pótolni. A munkámat tehát egyértelműen a Practingnak köszönhetem. S hogy még mit? Így lett kerek egész a szakmai tudásom. Az egyetemen tanult elmélet a vállalatnál állt össze használható gyakorlati tudássá. Sok újat tanultunk, de az is igaz, hogy sok tudást vittünk magunkkal. A három hónap felkészített bennünket a munka világára, miközben megtudhattunk, amit adni tudunk azért mit kapunk cserébe.

 

 

 

Lajos tizenegy esztendőn át dolgozott a logisztika szakterületén. 2008-ban váltott – a termelésben kapott vezetői feladatot. – Ha valaki hosszabb ideig ugyanazon területen tevékenykedik, afféle üzemi vakságot kap. Közösen döntöttünk tehát arról, hogy bő egy évtized után az Audin belül megérett az idő számomra is a váltásra. Így kerültem a motorgyártás egyik szakterületére, melyet nagyon megkedveltem, bár a korábbihoz képest ez egy teljesen más világ, amely rengeteg új kihívással és sok-sok új tapasztalattal kecsegtet – folytatta a motorszerelde vezetője, aki nem csupán beszél a Practing hasznáról. – Engem ez a program indított el a szakmai karrier felé, s ezt bizony igyekszem meghálálni. Ha gyakornokokra van szükségünk, tudom hova kell fordulnom. Még 2002-ben történt, hogy a logisztikai tervezés felépítéséhez gyorsan szükség volt legalább tíz új munkatársra. A Practing révén verbuváltuk össze a csapatot, amely azóta is a logisztikai tervezés alapját jelenti.

 

 

Az első munkanapján Belgiumba utazott
Wolstrommer Róbert, a Voith Industrial Services üzletágvezető-helyettese 1998 tavaszán hallott a gyakorlatorientált mérnökképzésről, melyet már akkor is nagyon hasznosnak tartott. S bár mindig is az Audi volt álmai munkahelye, ott még nem dolgozott, nekik viszont épp most igen. – Mivel hallgatóként angolul beszéltem, emiatt nem jöhetett szóba az Audi, a győri Philips viszont igen. S bár integrált mérnököt kerestek, gépészmérnökként végül engem választottak, ami jót tett az önbizalmamnak. A Practing-időszakom végül is két félévig tartott, s mivel még egy nyári gyakorlattal is össze lehetett kombinálni, így több mint egy évet tölthettem a Philipsnél, ahol elképesztően jól éreztem magam. Diplomamunkámnak is komoly sikere volt, olyannyira, hogy be is vezették. A Philipsnél a gyártóeszközök általam kitalált vizsgálata azóta is minőségbiztosítási alapot képez.

 

 

 

Róbert úgy véli, hogy elméleti oldalról elegendő volt az egyetemen szerzett tudás, ám a gyakorlathoz kevés, ahhoz szükséges a vállalati kultúra megismerése, a beilleszkedés. – Ekkortájt szembesülünk azzal, hogy mennyire más az élet, mint ahogy azt az ember megálmodja. Kiderül, hogy az igazi mérnök sajátossága a gyakorlatias szemlélet. A cégek számára már az jelzésértékű, ha a hallgató jelentkezik a Practingra. Még nem is volt a diploma a kezemben, már állást kínáltak. Az első hivatalos munkanapomon pedig Belgiumba utazhattam. A Practing nélkül ez hogyan valósulhatott volna meg? – teszi fel a költői kérdést.
Napra pontosan három évig dolgozott a Philipsnél, ahol azt is megtanulta: hiába jó az ember egyénileg, igazán csapatban lehet eredményes. És rájött arra is, merni kell nagyobbat álmodni. Váltott – és egy ipari nyomtatógépekkel foglalkozó angol cég győri leányvállalatánál dolgozva bejárta egész Európát. A sok távollét miatt új munkahelyet keresett, és talált. Méghozzá Móron, ahol egy japán autóipari beszállítónál helyezkedett el. Itt megint csak rájött arra, hogy mi magyarok egyénileg hihetetlenül kreatívak vagyunk, szakmailag verhetetlenek, viszont csapatban képtelenek vagyunk dolgozni. Ezért aztán megint kipróbálta, mennyit is ér a munkaerőpiacon. Jelenlegi munkahelye egy 144 éves német családi vállalkozás, amelynek 42 ezer dolgozója van – mindösszesen ötven országban, százötven üzletágban. Utóbbi egyike a létesítményüzemeltetés, amely az Audihoz köti, de hozzájuk tartozik a kecskeméti Mercedes is.
– Szakmai pályafutásom során rájöttem arra, hogy bár egy mérnök minden területen nem lehet profi, ám mégiscsak kell egyfajta átláthatóság, hogy tudjon rendszerben gondolkodni. Ma már azt is pontosan érzem, hogy a karrierem gyökerei a Practinghoz nyúlnak vissza. S bár azt is mondhatnám, hogy jó időben voltam jó helyen, azért ebben tudatosság is volt. Úgy gondolom, hogy amikor a felkészültség a lehetőséggel találkozik, az olyan, mintha az embernek szerencséje lenne, ám szerintem semmi sem történik véletlenül. Alapvetően optimista vagyok, így aztán a problémában én a fejlődés lehetőségét látom. S azt, hogy a sikerhez mindig kell plusz energia!
Tapasztalat a hallgatónak és a vállalatnak
Nemes Ivó, a Kayser Automotive Systems gyárvezetője előbb 2002-ben, majd 2003-ban töltött három-három hónapot az IGM Robotrendszerek Kft. kötelékében – a műszaki előkészítő, majd a minőségbiztosítás területén. – Nagyon fontos tapasztalatszerzés volt ez, hiszen láthattam az egymás mellett elhelyezkedő területek, részlegek összekapcsolódását, s hogy mennyire fontos a műszaki előkészítés a végtermék vevői követelményeknek megfelelő előállítása érdekében. Megtapasztaltam azt is, hogy a minőségbiztosítás hogyan járul hozzá a valódi értékteremtő folyamatokhoz.
Ivó szerint az, hogy fél éven keresztül részese lehetett egy nemzetközi háttérrel rendelkező nagyvállalatnak, több előnyt is nyújtott számára. – Ennek az időszaknak köszönhetem, hogy már a záróvizsgát megelőzően munkaszerződést köthettem egy alumíniumnyomásos öntödével, amely jelenleg is az autóiparnak szállít alkatrészeket. Aztán a hat hónap során kaptam egyértelmű megerősítést arra vonatkozóan, hogy a választott szakirányom valóban összhangban van az érdeklődési területemmel, ugyanakkor arra is rájöhettem, hogy a tanulmányaim során mely területekkel lenne érdemes még foglalkoznom. Ezért hallgattam át a mérnöki képzés mellett közgazdász szakra is. Aztán véleményem szerint az is rendkívül lényeges, hogy már pályakezdőként rendelkeztem szakmai kapcsolatokkal.
Ivó a cégek oldaláról is rávilágított a Practing hasznára. – Kapnak egy olyan munkavállalót, aki friss szemléletmódot hozhat azáltal, hogy engedik érdemben részt venni a napi operatív munkákban. Aztán a vállalatnak potenciális lehetősége nyílik arra, hogy az általa kiválasztott, a folyamatokat már ismerő gyakornokot az államvizsgát követően a kötelékében tudhassa. Arról nem is beszélve, hogy kedvező tapasztalatok esetén a fiatal a szaktársak között terjesztheti a cég jó hírét.
Hálából elkötelezettség
Németh Gergő egyelőre még nem úgy beszél a Practingról, mint a szakmai karrierjét megalapozó fontos állomásról, de ennek oka mindössze abban keresendő, hogy számára ez a program nem a múltat, hanem a jelent jelenti. – A Rába Futómű Kft.-nél a forgácsoló technológián foglalkoztatnak, ahol speciális feladatokat is elláthatok, miközben minden segítséget megadnak a szakdolgozatom megírásához, mely a fogaskerékgyártás technológiájának korszerűsítéséről szól.
Gergő szerint már a kezdetekkor éreztették vele, hogy itt nem névleges dologról, hanem tényleges munkáról lesz szó. Saját használatú számítógépet kapott – levelezési rendszerrel, tervezőprogramokkal, valamint Rába Oracle Manufacturing felhasználással. – A gyakorlati lehetőséggel mélyebb betekintést nyerhettem a gyár technológiai életébe, a konstrukciós rajzoktól kezdve a forgácsoló megmunkálások megtervezéséig, továbbá a gyártás előkészítéséig. Ráadásul, a technológusokkal az üzembe is bármikor lemehetünk, és testközelből megfigyelhetjük a gyártást, betekintést nyerve például az NC-szerszámgépek és -programok alkalmazásába. Nem zártak ki minket a külföldi megrendelőkkel történő megbeszélésekből, de azokról a technológia-fejlesztő előadásokról sem, melyeken az iparban alkalmazott újdonságokról esett szó.
Gergő úgy véli: kiváló mérnököktől rengeteg újat tanult, ennek köszönhetően az elméleti és a szakmai tudása is gyarapodott. Az iskolában megszerzett elméleti alapokon túl így már a gyakorlatban is sokkal tisztábban átlátja a tanultakat. – Úgy vélem egy gépgyártás-technológusnak a Rába remek pályakezdő lehetőség, ahol gyorsan megtaláltam a helyem. Az ünnepi konzorciumi ülésen tartott prezentációm során nem véletlenül címeztem Vissi Ferenc humán erőforrás igazgató felé azt a mondatot, hogy nagyon jól érzem magam a cégnél és egy hosszabb távú elköteleződés nem rajtam múlna…