Felmérést közölt az NMHH a magyarok olvasási szokásairól. Jön föl az e-könyv, de még messze van a nyomtatott verziótól eladásban, népszerűségben. Az ország leglelkesebb olvasói a fiatal/idős budapesti nők.
Még tavasszal végzett kutatást a magyarok könyvolvasási és -vásárlási szokásairól az eKönyv Magyarország Kft. és a Tárki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából. Az NMHH közleménye szerint a digitalizáció hatását vizsgálták, magyarán mennyi hagyományos, illetve mennyi elektronikus könyvet olvasunk.
A magyarok 42 százaléka olvas nyomtatott könyvet, 11 százalék e-könyvet, 7 százalék pedig hangoskönyvet hallgat.
A hagyományos könyvek mellett részben a megfoghatósága miatt érveltek a válaszadók, de harmaduk jelezte, jobban meg tudja jegyezni, amit a papírkönyvben olvas. Az e-könyvek mellett az az érv szólt a megkérdezettek szerint, hogy egy eszközön egy csomó könyv elfér, nem foglalva sok helyet. Ráadásul kényelmesebb is olvasni.
Az e-könyvek a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) becslése szerint mintegy 2 százalékát teszik ki a könyvpiacnak. Műfaji szempontból a romantika dominál (19 százalék), majd a nemzetközi szépirodalom, a krimi és a magyar szépirodalom következik. Hangoskönyveknél a szépirodalom dominál (34 százalék), majd 27 százalékkal a gyermek- és ifjúsági irodalom következik, végül hasonló aránnyal az ismeretterjesztő művek jönnek.
Az online platformok, a közösségi média szerepe elég nagy a könyvek és szerzők promotálásában az NMHH szerint. Aki szerzőként jelen van a Facebookon, Instagramon, TikTokon, esetleg podcastokban szerepel, magasabb eladásokat produkál.
Végül arról emlékeztek meg, mennyit olvas a magyar. 2020-ban a felnőtt hazai lakosság 13, idén 15 százaléka olvasott hetente. Az átlag felett olvasnak a nők, a 18-39 év közöttiek, a 60 év felettiek, valamint a budapestiek. Egy ember átlag 12 könyvet olvas el egy évben.
