A korábbi időszakban erre az egyéni vállalkozóknak nem volt lehetőségük, így ha a főállású vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, ha az egyéni vállalkozó ténylegesen nem végzi a tevékenységét, vállalkozását szüneteltetheti.
A szünetelés egy hónaptól legfeljebb öt évig tarthat, amelyet az okmányirodához címezve, az erre rendszeresített űrlapon, elektronikusan kell bejelenteni. Ha az egyéni vállalkozónak van vállalkozói igazolványa, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában.
A szünetelés alatt egyéni vállalkozóként nem lehet jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeknek a szünetelés alatt is eleget kell tenni.
Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a szünetelés alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya is szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. (A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatósághoz a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.)
Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz (a 10T1011-es adatlapon) az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amelynek havi összege 2010. január elsejétől 4950 Ft.
A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül – a személyi jövedelemadó bevallás és az éves eva bevallás kivételével – az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.
Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától, az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt ellenérték (bevétel) – ami az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységből származik – a szünetelés kezdetének adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható.
Az ezt követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra, minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a szünetelés teljes évben fennáll, és az egyéni vállalkozónak nem keletkezik adókötelezettsége, nincs bevallás beadási kötelezettség sem. Természetesen, ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, arról az általános szabályok szerint bevallást kell beadnia. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége.
Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.
A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) – a törvényben meghatározott kivétellel – nem lehet elszámolni.
A fentiek alapján tehát, ha egy egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését – a személyi jövedelemadó (eva) bevallás kivételével – valamennyi adóról (pl: áfa), 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja bevallását pedig 2011. február 25-ig kell benyújtania. Ha 2011-ben, egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet (pl: munkaviszony), valamint adatszolgáltatási kötelezettsége sincs, akkor bevallást egyáltalán nem kell beadnia.
A szüneteltetés végét – a kezdéshez hasonlóan – az okmányiroda útján kell bejelenteni. Amennyiben a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem intézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, ez esetben határozatával az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.
Az eltiltás nem akadálya annak, hogy később, ugyanaz a személy, egyéni vállalkozói tevékenységet folytasson, ha azt előírás szerint bejelenti.
