Van, aki ébredéstől elalvásig rágja. Van, akit kifejezetten irritál a "lufi durrogtatás". Egy biztos, az egész világon közkedvelt a "rágcsa".
1869. december 28-án kért szabadalmat a rágógumi gyártására az ohiói fogorvos, William Semple. Pontosan 153 éve.
A fogorvos a fogak erősítése céljából fejlesztette ki a rágógumit.
Hol, hogy hívják?
- angol „chewing gum“
- arab „elki“
- francia „gomme à mâcher“
- görög „tsikles“
- kínai „heung how chu“
- német „Kaugummi“
- spanyol „goma de mascar“
Tudtad?
A rágás segít enyhíteni a stresszt, segít a koncentráció megtartásában és elnyomja a fáradtságot. Vannak, akik esküsznek, hogy fogyaszt. Ez talán abból ered, hogy amíg rágcsálnak, addig sem esznek. Más kutatások szerint a rágóról már számtalanszor kiderült, hogy rákkeltő, és a gyomorsav-termelődést is beindítja, ami fekélyhez vezethet.
Az emberek kevesebb mint egy órát rágnak naponta
Ezt mutatja egy felmérés. Az orángutánok 6,6 órát töltenek ropogtatással, a tehenek már nyolc órát kérődznek, a pandák pedig 12 órát rágcsálják a bambuszt. Ehhez képest mi emberek, valóban le vagyunk maradva.
Kellene a rágás, de annyi minden megváltozott
Callum Ross, a Chicagói Egyetem táplálkozási kutatója a főzést hibáztatja a rágás elmaradásáért. A feldolgozással és párolással sikerült megspórolnunk a rágási időt. Minden puha, hamar fogyasztható. Bármily hihetetlen, de állkapcsunk is átalakult. A tanulmány szerint a Neander-völgyi leletek bizonyítják, hogy fogaink megváltoztak étrendünk módosulásával. Ugyanis eltűnt a hosszú ideig tartó rágás funkciója.
