Simon Róbert Balázs alpolgármester a rendezvénnyel kapcsolatban kifejtette már hagyomány Győrben az egykori csata megidézése azért, hogy emléket állítsunk a hősöknek. Az esemény látványos történelemóra is egyben, ahol megelevenednek az egykori harcászat jellemző elemei. Vígh Attila a Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz vezetője elmondta, a lovasjáték során a kilátogatók láthatnak egy szabadon idomítást, visszautazhatnak a kuruc korba, látványos csikósbemutatót élvezhetnek, a IX. gróf Nádasdy Ferenc Hagyományőrző Huszárbandérium pedig huszárbemutatót tart.
Budai Gábor a 15. Második Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társaság vezetője elmondta, a hadijátékban száznál is több hagyományőrző vesz részt hazánk mellett többek között Szlovákiából, Csehországból és Németországból. A hadijáték során a győri csata eseményeit idézik fel, kosztümös, látványos formában. A győri csata 1809. június 14-én a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás volt, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt.
A 39.000 fős osztrák – magyar, benne a nemesi sereg a kismegyeri majornál és templomnál június 14-én dél és este 7 óra között megütközött a franciák kb. 55000 főnyi hadával. Az eltérően – sok esetben nem megfelelően – felfegyverzett nemesi sereg könnyűlovas harcmodort alkalmazva, irreguláris küzdelmet folytatott a francia légiókkal és nehéztüzérséggel szemben. A nemesi csapatokat József nádor, báró Meskó József és báró Mecséry Dániel vezette a kismegyeri dombokra.
Még a franciák is elismerték, hogy a nemesek vitézül, egymást gyakran az életükkel védve harcoltak, akik közül – Veress D. Csaba adata szerint – 791-en áldozták életüket (összesen 26 tiszt és 765 közkatona) a hazáért. A legfőbb gondot az jelentette, hogy a Medárd-napi esők miatt megáradt Pándzsa-patakban megakadt a lovasság, és ezt kezdték lőni nehéztüzérséggel a franciák. János főherceg ekkor fúvatott visszavonulást Komárom felé.
A hamisan „győri futás”-ként elhíresült eset után nem hirdetett az uralkodó többé nemesi felkelést. A császári had tíz nap múlva bevette Győr várát. A ház, ahol a francia császár megszállt, ma műemlék. A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr városának német neve, Raab. Megemlékezés az emlékműnél:16.00-16.30 óra Dr. Szabó János tárogatón játszikTörténelmi zászlók bevonulásaHimnuszokÜnnepi beszédet mond: Simon Róbert Balázs alpolgármesterKoszorúzásTörténelmi zászlók kivonulása A Pándzsa patak mellett:17.00-18.00 óra Történelmi lovasjáték18.00-19.30 óra Történelmi HADIJÁTÉKrésztvevő hagyományőrzők:Győri Lovas Nemzetőr DíszszakaszIX. gróf Nádasdy Ferenc Hagyományőrző Huszár BandériumPápai Huszáregyesület15. Második Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társaság Programok az emlékmű melletti színpadon:14.30-15.30 óra Kismegyeri óvodások, iskolások és nyugdíjasok műsora19.30-20.30 óra AKKORDEON Harmonika együttes koncertje21.00-22.30 óra LOYD Egylet fellépése
