Az alábbiakban a város sajtóközleményét olvashatják:
Meglepődve olvastuk az Arrabona Városvédő Egyesület provokatív hangvételű nyíltlevelét, amely pusztán találgatásokra alapozva gerjeszti a feszültséget a Dunakapu tér megújításához kapcsolódóan. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata nem kíván ilyen stílusú és hangvételű levelekre reagálni. Ellenben örömmel tájékoztatjuk a győri lakosságot, hogy valóban tervezzük a Dunakapu tér felújítását, amely része a belvárosi rehabilitációs folyamatoknak. Győr fejlődésének, szépülésének nem lehet akadálya egy fél-, és álinformációkon alapuló felesleges hisztériakeltés, amelyben feltehetően közreműködik egy nemrégiben elbocsátott exkolléga, akinek szándékait vélhetően a bosszúállás, mint egyéni érdek is motiválhatja. Szomorú, hogy egy civil szervezet ilyen körülmények között is támogatja a győri belváros értékmegőrző, ám a 21. századi igényeknek is megfelelő rehabilitációja ellen folytatott hadjáratot. A Dunakapu tér felújítása egyelőre még tervezési szakaszában sincsen, előkészítés zajlik, ami a jövőbeli tervező kilétének pályáztatását is magába foglalja. Mivel még tervező sincsen, ezért konkrét tervek sem lehetnek, így érthetetlen, hogy a fent említett egyesület mi ellen emeli hangját. A mélygarázs megépítésének lehetősége valóban felmerült, hiszen ez orvosolná a belvárosi parkolási problémákat. Maga dr. Fiegler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi elnöke ajánlotta 2008-as megnyilatkozásában: „A Dunakapu téri mélygarázs építése fontos, mert a tér a belváros északi kapuja.” Ennek ellenére még semmi sem végleges. Az önkormányzat már most, az előkészítés folyamatában felvette a kapcsolatot a szükséges szakhatóságokkal, hivatalosan, írásban is megkerestük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, valamint a Xantus János Múzeumot. A megkeresés arra irányult, hogy a lehető legkorrektebb szakmai-szakhatósági vizsgálatok előfeltételeivel, és a kulturális értékekre maximális tekintettel történhessen meg már a tér tervezése is. Ehhez a szükséges hozzájárulást megkaptuk, eszerint járunk el folyamatosan. Bízunk benne, hogy a Dunakapu tér felújításához kapcsolódó régészeti kutatások hamarosan megkezdődnek, és ezek birtokában, illetve ezekre alapozva a tér felújítása is rövid időn belül elkezdődhet.
Emlékesztetőül közöljük az Arrabona Városvédő Egyesület korábban kiadott közleményét is, amelyet Révi Zsoltnak városunk főépítészének címeztek:
Városunk életében jelentős pezsgést okozott a Dunakapu tér és környékének megrendítő erejű átépítésére tett kísérlet, mely hirtelenségével először meglepetést hozott, majd kételyeket ébresztett városunk lakóiban. Nyilván hosszas műszaki, urbanisztikai, városépítés történeti kutatás előzte meg a nagy-hirtelen kimondott határozott szavakat, melyek mélygarázsról, rendezvénytérről, rakparti új útról, és a terület keleti és nyugati végének beépítéséről szóltak.
Fel sem tételezem, hogy nem készült alapos, sok területet érintő előkészítő, vagy inkább hatástanulmány, hiszen ezek hiányában a kimondott szavak az orosz ruletthez hasonlatosan nagy bizonytalansági, illetve rizikó faktort is hordoznak.
A konkrét létesítmények gyors ütemű megvalósítására vonatkozó nagyon magabiztos kijelentést nem Ön tette, hiszen Ön hallgatott.
Törjük meg most ezt a csendet, méghozzá úgy, hogy Ön válaszol, én kérdezek, a közvélemény pedig kielégítő választ kap majd az egyébként joggal feltehető kérdésekre. Kérem Önt, hogy személyesen válaszoljon, mert nem valamelyik beosztottja, hanem az Ön szakmai véleményére vagyunk kíváncsiak, elvégre Ön városunk építészeti életének meghatározója, legalábbis beosztását tekintve.
Mikor és ki végzett az Ön szakosztálya részéről a Dunakapu „tér” és környezetének területére vonatkozó alapos elméleti város-kutatást?
Amennyiben készült ilyen alapos tanulmány, miért nem osztotta meg annak következtetéseit városunk polgáraival?
Mi a szakmai véleménye az alábbi tervezési, megvalósulási sorrendről, mely meghatározója a Duna kapu térség jövendőjének:
1./ Rakpartra levezető, teret elkerülő út kész tervei, márciusi építése
2./ Építészeti tervezési közbeszerzés kiírása decemberben, beadása február közepén
3./ Eközben januárban rendezési terv módosítás
4./ Régészeti kutatás augusztusban
Ön szerint Győr történelmi belvárosának jelen állapotát mely nagy építészeti stílus formálta jobban, a reneszánsz vagy a barokk ?
Melyik magyar várost nevezték Európa védőpajzsának ?
Ismeri Ön a reneszánsz erőd építés alapvető módjait, milyen vastag a győri vár fala, a „füles” bástyák hány százaléka épült a föld felszín alatt, mennyi afelett?
Éri-e anyagi és szellemi kár városunkat és hazánkat a Duna bástya föld jelenleg földdel takart részeinek tervbe vett elpusztításával?
Ön szerint melyik vonzóbb turisztikai látványosság egy eredeti formájában rekonstruált és hasznos funkciókkal életre keltett reneszánsz bástya, vagy egy mélygarázs?
Az ön értelmezésében melyik épített parkolóhely olcsóbb, a parkolóházban létrehozott, vagy a mélygarázsban?
Hány felszíni parkolóhely létesíthető egy mélygarázs parkolóhely árából?
Melyik két jelentős méretű belvárosi épületnek nincs, vagy csak a szükséges mérték töredékében van parkolóhelye?
A történelmi belváros északról megcsonkított képét miért nem lehet egy jó hasznosítási elképzeléssel egybekötött, a régi Bástya utcai házsort pontosan idéző épületsorral lezárni?
Miért nem szerepel az elképzelések között az alsó rakpart kiszélesítése és primer árvízvédelme?
Miért nem lehet nagy közösségi rendezvénytér mondjuk a Városréten?
Miért irtózik Ön az alsó rakparti rendezett, de ingyenes parkolóktól?
Segíti-e a piac a belváros kiskereskedőit, szolgáltatóit, vendéglátóit?
