Győr-Moson-Sopron megyében már tartottak egy „nagyobb, átfogó ellenőrzést”, amely a megyei önkormányzat mellett a két megyei jogú várost érintette, az ellenőrzés pedig alacsonyabb szinten, a kisebb településeknél is folytatódik „a kockázati tényezők figyelembevételével.
„Nem célozhatjuk meg azt természetesen, hogy mindenhová eljussunk, ezért a jó gyakorlatokat is próbáljuk bemutatni, hogy tanuljon egyik település a másik hibájából, és ezáltal javítsa a helyzetet” – fogalmazott a számvevőszék első embere, hozzátéve: ez a megoldás esélyt ad arra, hogy négy évnél ritkábban kelljen megjelenniük minden településen.
„A közpénzvédelem szempontjából az a legfontosabb, hogy mindenhol, ahol káresemény, helytelen pénzköltés, pazarlás történhet, oda viszont négy évnél gyakrabban is eljussunk” – jegyezte meg Domokos László, aki szerint a mai modern ellenőrzési rendszerek nem feltétlenül kívánják meg a személyes jelenlétet.
Korábban létezett olyan rendszer, amelyben minden vállalathoz ellenőrt telepítettek, de ez költséges volta miatt azért sem célszerű, mert ez a szakember az ottani rendszer részévé válik – mondta. Hozzátette: az ÁSZ ezt a feladatot most országosan mintegy félezer emberrel látja el.
Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese arról beszélt: Győr-Moson-Sopron erős gazdasági háttere miatt nagyon előnyös tulajdonságokkal „megáldott megye”, ugyanakkor a határok megszűnése komoly feladatok elé állítja munkatársaikat.
A számvevőszék elnöke azt is kijelentette, hogy jól vizsgázott a június eleji dunai árvízkor a tavaly januárban hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény. A két éve elfogadott jogszabály megalkotásakor messzemenően figyelembe vették az ÁSZ korábbi megállapításait.
(MTI)
