Van, ahol a fizetések kiutalása került veszélybe, másutt csoportos leépítések várhatók, sőt egyetemi ingatlanok eladását is kezdeményezik. A vezető intézmények rektorai szerint jövőre jelentős működési zavarok is várhatók. Tizenhárom egyetem már döntött róla, hogy december 20. és január 6. között időszakos bezárással csökkenti a rezsiköltségeket, igaz, a vizsgáztatás zavartalanságát egy-egy épületrész nyitva tartásával és befűtésével mindenhol biztosítani kell. A győri Széchenyi István Egyetemen több mint 200 millió forintot zárolnak, a 330 milliós elvonással sújtott Nyugat-Magyarországi Egyetemen pedig az átalakításoktól függően legalább 10-15 százalékos leépítést terveznek.
A rektorok beszámolójából egyébként az is kiderül, hogy az év végéig hátralévő rövid idő miatt az intézkedések többsége nem jelent tényleges megtakarítást, csak átütemezést, vagyis az egyetemek tartozásállománya az év végére jelentősen meg fog emelkedni, így a zárolás a jövő évi lehetőségeiket is erősen korlátozza. Az ELTE vezetősége azt írja, az alaptevékenység minőségi színvonalának fenntartását jövőre komoly kockázati tényezőkkel nehezítik. Ugyanerre a veszélyre hívja fel a figyelmet a pécsi egyetem vezetősége is, ők úgy fogalmaznak: a több éve tartó forráskivonás, illetve takarékossági, belső racionalizálási folyamatok következtében az intézmény elérte „tűrőképességének” határát, teljes egészében felszámolták a tartalékokat, ezért a további megtakarítások már csakis olyan intézkedésekkel érhetők el, amelyek jelentős működési zavarokhoz vezethetnek, veszélyeztetve ezzel az alaptevékenységek fenntarthatóságát.Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány csak azokon a területeken döntött kisebb-nagyobb összegek zárolásáról, amelyeknek a működését az elvonás nem teszi lehetetlenné. Emellett rámutatott arra is, hogy az intézkedés nem pénzkivonást jelent, így ha javul a gazdasági helyzet, akkor az összegeket később visszakaphatják az intézmények.
Magyar Nemzet / Csókás Adrienn
