Az első öt hónapban a magyar lakosság 35 százalékkal több lakáshitelt vett fel, mint 2016 ugyanezen időszakában. A májusi lakáshitel folyósítás 59 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint, amire legutóbb 2008-ban volt példa – derül ki a Bankmonitor.hu gyorselemzéséből.
A portál MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a személyi hiteleknél a hitelkihelyezés növekedése még magasabb, közel 50 százalékos volt. A májusban kimutatott 30 milliárd forintos hitelnyújtást szintén a pénzügyi válság előtt lehetett legutóbb tapasztalni.
A Bankmonitor.hu összegzése szerint az MNB statisztikáiban szereplő átlagos teljes hiteldíj mutató (thm) szinteknél lényegesen olcsóbban is lehet hitelt felvenni. Összességében egy 10 millió forintos lakáshitelen ma az átlagos hitelfelvevő (két keresős család, átlagos jövedelemmel) összesen 800 ezer forinttól 1 millió forintig veszít azzal, hogy az elérhetőnél rosszabb feltételekkel vesz fel lakáshitelt – állítják a gyorselemzés összeállítói.
Kitérnek arra: a legfontosabb tényező a tartósan alacsony kamatszint, ma a legolcsóbb lakáshitelek (rövid távon változó kamatozás és akár átlagos jövedelem mellett) 3 százalékos thm alatt elérhetők. Ez alig haladja meg a várható infláció mértékét, vagyis gyakorlatilag nincs költsége a hitelfelvételnek. A személyi kölcsönök esetében a legjobb termékek kamatszintje napjainkban alacsonyabb, mint a 4-5 évvel ezelőtti lakáshiteleké volt.
A közlemény idézi Sándorfi Balázst, a Bankmonitor.hu ügyvezető igazgatóját, aki rámutatott: „Ha önmagában azt nézzük, hogy újra a válság előtti szinten van a lakosság hitelfelvétele, az félrevezető lehet, ma ugyanis sok mindenben eltér mind a hitelpiac, mind a lakosság pénzügyi háttere a 2008 előtti időszakhoz viszonyítva”.
A legfőbb eltérések között említhető, hogy Magyarországon a régióban és szinte egész Európában is egyedülálló módon a lakosság hitelállománya ma lényegesen alacsonyabb, mint a válság kirobbanásakor, és megszűnt a hitelezésben a devizakockázat. Emellett a pénzügyi kockázat ma a kamatváltozásra korlátozódik, a hitelfelvevők fele a legalább 5 évig fix törlesztő részlettel rendelkező konstrukciókat választja lakáshitelnél – míg a személyi kölcsönöknél a végig fix törlesztésű konstrukciók dominálnak.
Ezzel párhuzamosan 2008-hoz viszonyítva ma magasabb a lakosság pénzügyi megtakarítása és az átlagos nettó jövedelem; a hitelpiac erősen szabályozott és a bankok olyan hiteltermékeket kínálnak, amelyek árazása csak előre „definiált módon” változtatható meg – olvasható a Bankmonitor.hu gyorselemzésében.
(MTI)
