Szecsuán tartomány Hanjüan megyéje a világ körtefővárosa. Avirágokat viszont már a jópár éve fáradságos kézi erővel kell beporozni,ugyanis annyira megritkultak a méhek, hogy kénytelenek fáról-fára járni, ésecsetekkel beporozni a fehér virágokat.
Kínában az 1980-as években vezették be a háztájifelelősségteljes gazdálkodást. Az államtól kapott földterületen a gazdákkvótarendszerben termeltek – főként rizst. A teljesítési kvótán felüliterméssel azonban szabadon rendelkeztek. A földművesek pedig sorra elkezdtéklecserélni rizsültetvényeiket gyümölcsfagazdaságokra: például körtét, barackot,cseresznyét vagy almát termesztettek, mivel ezeket a rizshez képest 4-5-szörösprofittal tudták értékesíteni a piacon.
A gazdák viszont annak érdekében, hogy elkerüljék abetegségeket, a kártevőket, elkezdték permetezni a fákat, aminekkövetkezményeként szép lassan kipusztultak a méhek, így nem tudták beporozni afákat.
A kézi beporzás rendkívül bonyolult és veszélyes folyamat. Aszükséges pollen előkészítéséhez a Yali típus virágjaira van szükség. Abeporzáshoz a virágokat megfelelő időben és szakértelemmel kell előkészíteni. Abeporzás hatékonysága többek között függ az időjárástól, a hőmérséklettől és aválasztott módszertől. A Yali porzószálait 20-23 fokos hőmérsékleten kellszárítani és maximum 3 napon belül felhasználni, különben a pollen veszít avitalitásából.
A legkedveltebb és legidőtakarékosabb eljárás a beporzásra abambuszra erősített csirketoll, vagy egy egyszerű tollseprű használata, melyetmunkavégzés előtt alkohollal fertőtlenítenek.
A beporzás egy nagyon fáradságos és veszélyes művelet, ugyanisa 100-110 fát, 5 napon át napi két alkalommal poroznak, amely gyakrankéz-lábtöréssel végződik.
Manapság már a drónokat is bevetették a munkálatokba, hiszen könnyen, gyorsan lehet velük manőverezni, így egy tapasztalt drónpilóta öt kézzel dolgozó ember munkáját képes elvégezni sokkal gyorsabban és olcsóbban. Egy drón nyolc perc alatt poroz be 0,67 hektárnyi ültetvényt, és mindezt 300 yüanért a 2000 helyett.
Mivel a körte termelése a háztartások jövedelmének40-50 százalékát teszik ki, a tét óriási és az alkalmazkodóképességkulcsfontosságú a túlélés érdekében. A természetes beporzók visszatérése lehetséges,de nem valószínű a növényvédő szerek korlátozásának összehangolt megközelítésenélkül.
Folyamatosan próbálkoznak a méh kolóniák újra telepítésével, hiszen sokkalhatékonyabb munkát végeznek, mint az emberek.
