Ha pirotechnikai eszközökről esik szó, akkor legtöbbünknek azonnal a petárdák jutnak eszébe. Napjainkban a petárdák számítanak a leggyakoribb pirotechnikai eszköznek. A petárdák nem pusztán a legnépszerűbb, hanem a legelső pirotechnikai eszközök is voltak. A középkor elejétől kezdve számos látványosság alapjául szolgáltak.
Hogyan is kezdődött?
Számos bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy fénnyel és hanggal járó durrogásokat eredetileg az ősi Kínában, Liuyang tartományban fejlesztették ki. Ezek csak egyszerű, a természetben is megtalálható „petárdák” voltak bambusz szárral, melyeket ha tűzbe dobtak, a növényben található üreges légzsákok túlmelegedése miatt felrobbantak.
A kínaiak eredetileg vallási okokból petárdáztak. Úgy vélték ugyanis, hogy az üreges bambusz durrogása elijeszti és megakadályozza a gonosz szellemek eljövetelét.
Megjelent a puskapor
Évszázadokkal később már mesterséges úton is tudtak petárdákat előállítani. Ez szintén a kínaiak nevéhez köthető, hiszen Európában egészen a középkor végéig nem ismerték a puskaport. Valamikor az időszámításunk szerinti 600-900-as évek során egy kínai alkimista kálium-nitrát, kén és faszén összekeveréséből hozta létre a mai puskaporok elődjét. A kész feketén csillogó port aztán bambusz botokba töltötték. Később, a bambusz botokat, könnyebben kezelhető kemény papírcsövekre cserélték fel.
Eleinte a puskaport csupán vallási ünnepségeken használták, tűzijátékként. Nem tellett bele azonban sok idő, és a fekete lőpor a hadviselésben is teret nyert.
A tűzijáték eljut Európába is
A petárdakészítés titkát szerették volna ellesni az európaiak a távol-keleti néptől. A 13. század elején Kínából először a mongolokhoz, törökökhöz, és arabokhoz jutottak el a robbanó papírtöltények, míg a század végére Európába is megérkeztek.
Az 1300-as évektől kezdve így Európában is megjelent a tűzijáték. Igaz, hogy csak a 15. századtól vált rendszeressé a különböző fénnyel és hanggal bíró petárdák alkalmazása. Vallási ünnepségek, és egyéb szórakoztató események alkalmából mindig tartottak tűzijátékot. Hamarosan az uralkodóosztály kedvencévé vált és gyakran használták a tűzijátékot arra, hogy a fontos eseményeken, vendégeiket elvarázsolják, valamint váraikat megvilágítsák.
Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni. Manapság már minden évben többször rendeznek nagy tűzijátékot augusztus 20-án és szilveszterkor is, de szokás lett házi bulikon, esküvőkön is már a használata.