Atka okozza a nem őshonos amuri kagylók tömeges pusztulását a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében. → Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében, majd 2008, 2010 és 2025 nyarán is előfordult kánikula idején.
• A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) közölte, hogy ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás abból adódóan, hogy nem őshonos Európában. A magyarországi vizekben ugyanis él egy vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak az őshonos kagylók többsége immunis, az amuri kagylók viszont védtelenek. A bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, és a harcsák fogyasztják el őket.
Az amuri kagyló az agresszíven terjedő, idegen eredetű faunaelemek közé tartozik. A kagylót – amely az Amúr folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be Magyarországra a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során véletlenül, a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű gyorsan elterjedt a folyókban (Duna, Tisza), de a tavakban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhetnek, és naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani.
(Illusztráció: pixabay)
