Mutatjuk mit mond a regula. A március az egyik legmozgalmasabb hónap a népi kalendáriumban. Hivatalosan is vége a télnek. A paraszti udvarokban megszaporodik a munka, több a feladat az állattartó gazdák udvaraiban is. Sándor, József, Benedek zsákjukban hozott meleggel becsukják a tisztaszobák ajtóit, ahol nemrég még állt a szövőszék, az asszonyok befejezik a szövést, fonást. Nézzük mit is jelentenek a nevek…
A Sándorok…
Az első igazán meleget hozó nap a népi hiedelem szerint március 18-ra eseik.
„Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható”
tartja a népi regula. Ezen a napon engedték ki először a méheket. Ha méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz.
A Józsefek…
Március 19-én ünnepelnek. A három összetartozó nap közül a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben.
„Ha József napján kiderült, hőség hozzánk beül.”
Ha ezen a napon szivárvány látszik az égen, benne széle sárga sáv, az jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. Egyes falvakban ezen a napon kezdték el szántást, a gazdag termés reményében. Ezen a napon szólaltak meg először madarak is, mert
„Szent József kiosztotta nekik a sípot.”
Ezen a napon érkeznek fecskéink.
„Fecskét láttok, szeplőt hányok”
S végül a Benedekek…
Március 21 – én van a tavasz első napja.
„Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár.”
Ezen a napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol 7 nap érte a napsugár és 6 éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak. Ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
