A modern technológiai megoldások segítségével, korszerű hőkamerás drónok alkalmazásával védik a gidákat a kaszálási időszakban.
Május vége, június eleje az őzgidák születési időszaka, amely egybeesik a gépesített mezőgazdasági kaszálások kezdetével, amikor rendkívül körültekintően kell eljárniuk a gazdálkodóknak, hogy ne veszélyeztessék az újonnan világra jött állatokat.
A világra jövetelt követő első hetekben a gidák túlélését a lapulási reflex és a teljes szagtalanság biztosítja: álcázó testszínük és semleges illatuk következtében elkerülik a rájuk leselkedő ragadozók figyelmét.
A gabonatáblákban, erdőkben ez elegendő védekezési stratégia, azonban a rétek, lucernások kaszálása során ez a legfőbb veszélyforrás is egyben. A gidák az érkező traktorok zajára sem ugranak fel, hanem továbbra is mozdulatlanul lapulnak, ami akár végzetes is lehet számukra.
A mentési módszer egyszerű és jól szervezett ⇒
A kaszálás előtt a földhasználó jelzi a vadászatra jogosultnak a munka várható kezdetét, ők értesítik a drónpilótát, aki közvetlenül a traktor megérkezése előtt végigrepüli a munkaterületet. Ha találnak veszélyben lévő gidát, biztonságba helyezik, és a kaszálás végeztével szabadon engedik, így az őzsuta gyorsan megtalálja és továbbneveli.
? Tavaly óta a program országos kiterjesztésű lett: az Országos Magyar Vadászati Védegylet drón szakbizottsága – a megyei koordinátorok segítségével – 2026-ban is folytatja a kaszálások előtti hőkamerás drónos őzgidamentést és -jelölést. A kezdeményezés eredményességét jól mutatja, hogy tavaly országszerte 278 őzgidát sikerült megmenteni.
(Illusztráció: Pixabay)
