Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az esővízgyűjtés a legtöbb kertész szívügye: amellett, hogy sokkal gazdaságosabb ezzel locsolni, több előnye is van, ám nem mindegy, hogy hogyan gyűjtjük és használjuk fel!

Ezért jó az esővízgyűjtés

Kertünket mindenképpen éri eső, így nem az a kérdés, hogy jut-e esővíz a növényekre, hanem az, hogy mi tudatosan teszünk-e róla, hogy még többet kapjanak belőle. Szobanövényeinket jellemzően csapvízzel locsoljuk, ám jellemzően a kertünk is ebből kap. Ugyan ez a víz ivásra alkalmas, a tisztítás során számos olyan anyag kerül bele, ami nem feltétlenül jó a növényeinknek, így meggondolandó, hogy mi a legjobb megoldás. Sajnálatos módon az esővízben is vannak olyan összetevők, amik miatt nem ideálisak a növényeknek. Ugyan nem vegyszerezett, mégis belekerülhetnek a levegő szennyeződései. Mindennek ellenére nem nyúlhatunk mellé, ha ezzel locsoljuk kinti növényeinket, ugyanis ha akarjuk, ha nem, néhanap a természet is gondoskodik vízellátásukról.

Hogyan gyűjtsük az esővizet?

Az esővízgyűjtéshez a legegyszerűbb módszer a hordó használata: egy átlagos hordóban nagyjából ötven liter esővizet gyűjthetünk össze. A jellemzően műanyagból készült hordót olyan helyre tegyük, ahol az ereszcsatornából könnyedén belefolyik a víz. Ha egy mód van rá, ne tartsuk benne hetekig a vizet, mert meglehetősen könnyen algásodik, és a szúnyoglárvák is hamar megtalálják. A kis lárvák a víz tetején gyülekeznek, így egy használaton kívüli sűrű szövésű szűrő használatával kiemelhetjük a lárvákat, amik a szabad levegőn elpusztulnak.

Hogyan használjuk?

Ha már a hordóban van a víz, nem magától értetődő, hogy hogyan jussunk hozzá. Egy nagyobb poharat belemerítve kannába merhetjük a vizet, de ha a kanna belefér a hordóba, egyből tehetjük bele, hogy megtöltse magát.

Ugyan az esővíz gyűjtése körülményesnek tűnhet, manapság ezzel segíthetünk a legtöbbet a Földnek, és ezzel pénztárcánkat is kímélhetjük.