Győr-Moson-Sopron megyében 2026. november 10-ig 895 tűzeset történt és közülük 237 esetben valakinek az otthonához kelélett vonulnuk a tűzoltóknak. Tavaly hárman, az idei évben november 10-ig öten vesztették életüket lakástűz következtében.
Tavaly a 816 tűzoltói beavatkozást igénylő tűzesetből 254 érintett lakóépületet. Tavaly hárman, az idei évben november 10-ig öten vesztették életüket lakástűz következtében – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Idén a megyénben „a 237 otthon jellegű helyszínen történt tűzeset közül 9 esetében indult tűzvizsgálat” – tették hozzá. A 9 eljárásból napjainkig 7 zárult le, a szakemberek megállapítása szerint a tűz keletkezésének okai a következők voltak: hőtermelő berendezés, gázrobbanás, nyílt láng használata, ismeretlen, dohányzás, elektromos energia, tűzhelyen felejtett étel.
Az idei évben a ház- és lakástüzek közül összesen 29 – vagyis nagyjából minden 8. eset – történt panelépületben. Kevésbé az ingatlan építési módja, sokkal inkább az ott élők magatartása, tájékozottsága a mérvadó tényező.
A megyénkben bekövetkezett lakástüzek közül 32 kéménytűz volt, tehát a lakás- és háztüzeknek még ma is több, mint 13 százaléka a szilárd fűtéssel van összefüggésben.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság figyelmeztet emiatt arra, hogy télen, a fűtőberendezések használata és az emberi mulasztások okán megszaporodnak a tűzesetek, melyek lehetőségét a decemberi ünnepek tovább növelik, azonban a lakástűz kialakulásának veszélye egész évben fennálló fenyegetettség. A legtöbb lakástűz emberi mulasztásra, gondatlanságra vezethető vissza, ezért nagyon fontos a lakosság tájékozottsága, felelős magatartása.
Ezek lehetnek a tűzesetek legfőbb okai:
A lakástüzek jelentős része a konyhában keletkezik, ahol a tűzhelyen felügyelet nélkül hagyott étel, túlhevült olaj könnyen lángra kaphat, de akár a tűzhely maga is tüzet okozhat, ha figyelmetlenségből gyúlékony tárgy, konyharuha, éghető eszköz kerül a láng, vagy a felhevült lap közelébe.
Az elektromos hálózatra kapcsolt háztartási gépek mechanikai, vagy elektromos meghibásodása is tüzet okozhat, de valós veszélyforrás lehet akár a nem megfelelő teljesítményű hosszabbító használata is, ami a túlterheléstől felmelegedhet és tüzet okozhat. Az akkumulátorral működő berendezések töltése is fokozott figyelmet igényel – ne éghető anyagok mellett töltsük, és ne felejtsük a hálózatra csatlakoztatva. Csak ép töltőt és vezetéket használjunk, sérültet, deformálódottat sose.
Az otthonainkban jelentős mennyiségű az éghető használati tárgy, a bútorok, bútorkárpitok, függönyök mellett szinte minden tartalmaz valamilyen műanyagszármazékot, melyek nyílt láng hatására (pl. gyertya, mécses, adventi koszorú nem körültekintő elhelyezése miatt) nagyon könnyen lángra kapnak, égésük során jelentős mennyiségű fojtó füst és hő termelődik. A közelgő ünnepek alatt fokozott figyelemmel használjunk mécsest, gyertyát, csillagszórót a karácsonyfa közelében, hiszen a kiszáradt fa nagyon könnyen lángra kap, és a tűz pillanatokon belül szétterjed a környezetére is.
Nyílt láng használatának minősül a dohányzás is – az égő dohánytermék parazsa kárpitra, ágyra hullva jó esetben csak kisebb károkat okoz, de magában hordozza a lakástűz kialakulásának lehetőségét, csakúgy, mint az ablakon, vagy erkélyen át kidobott cigarettacsikk, ami társasház esetén az alattunk lakók erkélyén okozhat tüzet.
A fűtőberendezések szintén veszélyt jelenthetnek, akár a fizikai hőátadás, akár a kipattanó szikra révén, ezért a hősugárzók, egyéb fűtőberendezések közelében éghető anyagot és gyúlékony folyadékokat (pl. körömlakklemosó, sebbenzin) ne tároljunk. Fontos, hogy a fűtőberendezéseken ne szárítsunk ruhát. A tüzelő- és fűtőberendezések és a kémények rendszeres, szakember által végzett ellenőrzésével, karbantartásával a lakástüzek veszélyének jelentős forrása kiiktatható – figyelmeztet a katasztrófavédelem.
(Illusztráció: Pexels)






