A könyvszakma legalább is erre számít, és az áremelések hatásait már az olvasók is meg fogják érezni.
A Líra Csoport kreatív igazgatója a Pénzcentrumnak elmondta, tavaly év végén a nyomdaipari szereplők arra számítottak, hogy az áremelkedés nagyjából még egy negyedévig, de legfeljebb fél évig tarthat, után pedig csökkenést vártak. Nyáry Krisztián szerint a helyzet azonban megváltozott: a nyersanyag nemhogy drágul, hanem kiszámíthatatlanná vált, hogy lesz-e egyáltalán megfelelő minőségű és mennyiségű papír.
Az a fránya árfolyam a könyvpiacot se kíméli
Van azonban egy másik tényező, amely szintén felfelé tornázza az árakat, ez pedig az euroárfolyam. A könyvkereskedők az üzlethelyiségeket a legtöbb esetben euróalapú szerződéssel bérlik, és a kiadóknak is euróban kell megfizetni a külföldi könyvek jogait. Ezt a költségnövekedést már ők sem bírják egyedül viselni, így kénytelenek legalább a felét áthárítani az olvasókra. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű, hiszen a várható megszorítások miatt csökkenhet az emberek könyvekre fordítható kerete, így a kiadóknak olyan árat kell találniuk, ami még megfizethető lesz.
Hol a lélektani határ?
Kovács Péter a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója arra világított rá, hogy a lélektani határ az olvasnivaló esetében nem határozható meg pontosan. A könyvekre szánt összeg nagy mértékben függ attól, hogy milyen kategóriájú műről, milyen típusú kiadványról van szó, de ugyanúgy közrejátszik a vásárló anyagi helyzete, mint ahogyan az is, hogy az évnek melyik időszakát vizsgáljuk. 2015-ben volt nagyjából 4000 forint ez a plafon, jelenleg már nagyjából 6000 forintnál tartunk, ami a folyamatos a változás miatt szintén nincs kőbe vésve.
Nem igazán szerettük meg az e-könyveket
Alternatívát az e-könyvek sem jelentenek Magyarországon, aminek több oka is van. Az egyik az, hogy az Európai Unión belül egyedül hazánkban számít az e-könyv szolgáltatásnak, ez pedig azt jelenti, hogy nem 5, hanem 27 százalékos áfa vonatkozik rá. Ezt persze az olvasó nem látja; ő csak azt érzékeli, hogy nem éri meg váltani, amit jól mutat, hogy az elektronikus kiadványok forgalma mindössze 2-3 százalékot tesz ki.
Ami talán még ennél is fontosabb, hogy a könyv népszerű ajándék, viszont sokkal inkább fizikai, mint digitális formában. Milyen jó is kézbe venni, fogatni, érezni a papír az illatát. Nem csoda, hogy a legtöbb kötet karácsony előtt fogy, a boltok ilyenkor realizálják egész éves forgalmuk harmadát.
Úgy tűnik azonban, hogy a pótolhatatlan élményért nekünk, olvasóknak is egyre mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Már csak 7-8 hónap és kiderül…
Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: pexels.com
