Kezdőlap GYŐR Győr - Közélet

Két győri fiatal mutatja meg, honnan jön és hová megy a magyar áram

Három óra alatt született meg az a Hol a delej? elnevezésű weboldal, amely látványos és közérthető formában mutatja meg a magyar villamosenergia-rendszer aktuális állapotát. 

Egy egyszerű kérdésből indult, mára pedig több millióan nézték meg azt a weboldalt, amely közérthető formában teszi láthatóvá a magyar villamosenergia-rendszer működését. A Hol a delej? mögött két győri fiatal, Málovics Márkó és Nemes Gábor áll. A történet különlegessége, hogy az első működő prototípust mindössze három óra alatt készítették el. 

A történet 2026. augusztus 1-jén, szombaton kezdődött. A Forbes beszámolója szerint a két fiatal éppen saját projektjein dolgozott, amikor Nemes Gábor megnyitotta a MAVIR nyilvános adatait. Málovics Márkó számára azonban az adatok első látásra nehezen voltak értelmezhetők.

Ebből született az ötlet: mi lenne, ha a sok, szakmai szemmel értelmezhető adatot egyetlen, látványos és könnyen átlátható felületen mutatnák meg?

Nemes Gábor mérnökinformatikus, az energetika pedig régóta a hobbija. Munkája során a Paks II. atomerőmű számítógépes hálózatának kiépítésén is dolgozott. Málovics Márkó közgazdász végzettségű, és barátjával közösen a Tavacraft nevű informatikai vállalkozást építi.

Az első prototípus még aznap este, nagyjából három óra alatt elkészült. A holadelej.hu folyamatosan fejlődött, és az első 24 órában mintegy félmillió megtekintést ért el. A Forbes szerint a látogatások száma azóta meghaladta a hárommilliót.

A weboldal egyik legnagyobb erőssége, hogy olyan nyilvános adatokat rendez egyetlen felületre, amelyek korábban is elérhetők voltak, azonban jellemzően szakmai oldalakon, táblázatokban és különböző grafikonokon kellett utánuk kutatni.

Hol a delej? segítségével többek között követhető a magyarországi villamosenergia-fogyasztás és -termelés, a külkereskedelmi egyenleg, a napenergia részesedése, Paks aktuális teljesítménye, valamint a villamosenergia tőzsdei ára is.

Az oldal külön foglalkozik a paksi atomerőmű és a Duna kapcsolatával is. Megmutatja többek között a Duna vízállását, vízhőmérsékletét és vízhozamát, valamint azt, hogyan befolyásolja a folyó állapota az erőmű működését. A készítők a magyarázatoknál arra is felhívják a figyelmet, hogy Paks hűtővíz-szivattyúinak szívócsonkjai meghatározott magasságban helyezkednek el, ezért a folyó alacsony vízállása közvetlenül hatással lehet a hűtővíz kivételére. 

További információk itt.

(Forrás: gyor.hu, kép: holadelej.hu)