A Cambridge-i Egyetem munkatársa, Christopher Howe kollégáival létrehozott egy alumíniumból és átlátszó műanyagból készült kis tartályt, a belsejében pedig a Synechocystis sp. PCC 6803 nevű cianobaktériumok kolóniáját ültették – közismertebb nevén kék-zöld algákat -, amelyek napfény hatására oxigént termelnek.
Az eszközt a csapat egyik tagjának ablakpárkányán helyezték el, és hat hónapon keresztül biztosított folyamatos áramot anódján és katódján keresztül, ezzel működtetve egy Arm mikroprocesszort.
A számítógép 45 perces ciklusokban futott, amelyek során egymást követő egész számok összegét számolta ki, hogy szimulálja a számítási terhelést – ami 0,3 mikrowatt energiát igényelt -, és 15 perceket töltött készenléti állapotban, ami 0,24 mikrowattot igényelt. A kimenő áramot maga a számítógép mérte, az adatokat pedig felhőben tárolták, hogy a kutatók elemezhessék őket.
A kísérlet fél éve alatt nem fordult elő áramkimaradás, és bár hat hónappal ezelőtt véget ért, a cianobaktériumok továbbra is termelik az áramot.
Erre két lehetséges magyarázat van; vagy maguk a cianobaktériumok termelnek elektronokat, amelyek áramot állítanak elő, vagy olyan körülményeket teremtenek, amelyek hatására a tartályban lévő alumínium anód korrodálódik az elektronokat termelő kémiai reakció során. Mivel a kísérlet az anód jelentős leépülése nélkül zajlott le, a kutatók szerint az első magyarázat a valószínűbb.
Bár a technológia további kutatást igényel, az alacsony és közepes jövedelmű országok számára hasznos lehet a kis energiaigényű alkalmazások terén, például környezeti érzékelők vagy mobiltelefonok töltése során.
Bár a cianobaktériumok fotoszintézis során hozzák létre táplálékukat, a kutatók szerint az eszköz akár sötétben is folytathatja az energiatermelést, valószínűsíthető ugyanis, hogy az algák ekkor dolgozzák fel a felesleges táplálékot.
További kísérletek folynak annak érdekében, hogy hasonló burkolatokat állítsanak elő üres műanyagpalackokból, és már olyan algafajokat is felfedeztek, amelyek segítségével hatékonyabbá tehető az eljárás. A kutatók szerint az olcsó előállítás miatt az eszköz akár öt éven belül kereskedelmi forgalomba is kerülhet.
