A fertőzésveszélyt kizárták.
Egy 60 éves bécsi férfinél szúrták ki az első tüneteket másfél évvel ezelőtt, de csak áprilisban, egy berlini orvos barátja segítségével sikerült felállítani a lepra (Hansen-betegség) diagnózisát. A talpon kezdődő zsibbadás és enyhe bénulás először múló jelenségnek tűnt, ám idővel egyre több testrészen jelentkezett. A Bécsi Általános Kórházban három antibiotikumból álló terápiát indítottak nála, amely várhatóan több évig tart majd.
A lepra a Mycobacterium leprae baktérium által okozott krónikus fertőző betegség, amely főként a bőrt, a perifériás idegeket és a légutak nyálkahártyáját támadja meg. A klinikai formák között a tuberkuloid lepra lassabb lefolyású, főleg a bőrt és idegeket érintő típustól a fertőzőbb, lepromatózus formáig terjed a skála. A WHO által kidolgozott többszerekes terápiával (MDT) a betegek 2–10 év alatt teljesen felépülhetnek, és a korai felismerés megelőzi a maradandó idegkárosodást.
Európában a lepra mint közegészségügyi probléma 2000-re megszűnt, és azóta évente csupán néhány importált esetet regisztrálnak. Írországban például 2024-ben jelentettek hasonlóan ritka megbetegedést, amikor egy Karib-szigetekről érkezett páciensnél állapították meg a betegséget. Ausztrália és az Egyesült Államok északi területein is előfordultak egy-két esetszám jegyzések az elmúlt években.
Az osztrák egészségügyi minisztérium szerint a fertőzés kockázata a széles közönség számára elhanyagolható, és a beteg családtagjait is megvizsgálták, eredményük azonban egyelőre nincs. A WHO és szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a ritka országokban specifikus iránymutatásokra és a társadalmi stigma elleni küzdelemre van szükség a további esetek felismeréséhez és a betegek támogatásához.
