Hamvazószerda van, a farsangi időszak vége, a nagyböjt kezdete. A katolikus egyház az élet mulandóságára emlékeztet és bűnbánatra szólítja fel a híveket. A mai szentmisék végén tartják a hamvazás szertartását, ami azt jelképezi, hogy az ember porból lett és porrá lesz.
A negyvennapos böjttel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot, mivel ezen napon Jézus feltámadását ünneplik, az egyház nem tekinti böjti napnak, ezért a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, a hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó időszakban így a böjti napok száma éppen negyven.
A böjt a XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet. Magyarországon ez a szabály abban a megfogalmazásban honosodott meg, hogy háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni.
E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
(Illusztráció: Pixabay)
