A fiatalabb generáció már sokkal tájékozottabb, mint a 20-25 évvel ezelőtti volt, és ez részben a sokat kárhoztatott internetnek is köszönhető – mondja dr. Szenes Eduárd, a Kardirex kardiológusa, akivel a hipertónia világnapja, május 17. alkalmából beszélgettünk. A betegséget továbbra is hívhatjuk „néma gyilkosnak”.
A hipertónia azért szolgált rá erre a névre, mert sokáig nem okoz érzékelhető tüneteket, így sok ember már csak akkor foglalkozik vele, ha szédül vagy fáj a feje, vagy éppen jelentősebb orrvérzés vagy szembevérzés okán derül fény arra, hogy magas a vérnyomása. A fiatalabb generáció már sokkal tájékozottabb, mint a 20-25 évvel ezelőtti volt, de még ez a korosztály is hajlamos arra, hogy az első vizsgálat után a kérdést elhanyagolja: a diagnózis felállítása után néhány hónappal már nem szedi a gyógyszert, hónapokig nem méri a vérnyomását.
Az orvos szerint annak, hogy a mai 30-a és 40-es korosztály elkezdett szűrővizsgálatokra járni, máris látszik a hatása. Igaz, hogy a statisztikák szerint ma is igen magas a szív- és érrendszeri betegek száma Magyarországon, de az érintetti kör átlagéletkora jó 10 évvel kitolódott. Ezelőtt 20 évvel a 40-es 50-es korosztály körében is gyakori volt a stroke, a szívinfarktus, ma ez jóval kevésbé jellemző.
Az orvostudomány is fejlődött – mondja dr. Szenes Eduárd –, egyrészt hatékonyabb, specifikusabb gyógyszerek készülnek, másrészt sok tapasztalatot gyűjtött a szakma. Megdőlt a tévhit, hogy az idősebbeknek „jó a 150-160-as vérnyomás”, náluk ma már a 140/90-es érték az, ami fölött javasolják a gyógyszeres kezelést. A fiatalok esetében is felejtsük el a régi szlogent, hogy „Éljünk 140/90 alatt!”, a mai tudás szerint ugyanis inkább a 130/80 jelenti számukra azt a határt, ami fölött még úgynevezett „magas normális”, de már nem optimális a vérnyomás. Ezen a ponton már életmódváltásra és folyamatos odafigyelésre lehet szükség. Amennyiben az életmódváltás ellenére is tartósan meghaladja a felsőérték a 135 Hgmm-t , vagy az alsó érték a 85 Hgmm-t, a fiatalabbaknál is tanácsos időben elkezdeni a gyógyszeres kezelést.
Ezek a határok számos tanulmányoknak köszönhetően változtak, a betegek követése és az úgynevezett retrospektív analizisek alapján már össze tudták hasonlítani annak az idősnek az egészségi állapotát, akinek korábban optimális volt a vérnyomása azéval, akinek viszonylag magas. A 150-160 Hgmm fölötti vérnyomással élők az idő előrehaladtával hamarabb estek át stroke-on, szívinfarktuson, előbb lett szívritmuszavaruk, súlyos érbetegségük, korábban váltak demenssé, és így tovább. Az idősödőkre egyébként ma is az a jellemző, hogy leginkább akkor fordulnak orvoshoz, ha panaszuk van.
„Nyilván sokaknál a hipertónia genetikai adottság, viszont azt mondják, hogy a genetika csőre töltött fegyver, amit valamelyik rossz szokásunk fog elsütni – mondja a kardiológus, akinek személyes tapasztalata szerint ma a krónikus stressz talán az, ami leggyakrabban beindítója lehet a ma-
gas vérnyomásnak, már fiatalabb korban is. Mert amíg a dohányzás mértéke örvendetes módon csökkent az elmúlt 25 évben, és a fiatalabb korosztály a táplálkozás terén is jóval tudatosabb lett, addig a stressz első számú „közellenséggé lépett elő”. Meg kell tanulnunk ezt kezelni, hatásait tompítani, minden ember esetében egyedi módon: sporttal, meditálással, egy jó hobbival, harmonikus társas kapcsolatokkal. . A stressz mellé járul még a mozgás hiánya, mert már szinte minden munkakört ülve végeznek a dolgozók, ezért elengedhetetlen az intenzív mozgás, a WHO ajánlásának megfelelően legalább heti 150 percen át. Az orvos szerint olyan rendszeres testmozgásra van szükség, ami nem vezet kifulladáshoz, teljes kimerültséghez, de elég intenzív ahhoz, hogy megemelje a pulzusszámot, gyorsítsa a keringést.
„Azt szoktam tanácsolni a betegeknek, olyan mozgást végezzenek, ami közben képesek válaszolni egy kérdésre, de már nehezükre esik a beszéd. Az úszás, a biciklizés, a kocogás, a gyors séta is ilyen, ugyanakkor a komótos sétával nem pótoljuk a mozgást, hiába mutatja az okosóránk, hogy 8000-et léptünk. Az ugyanis valójában a normalitás: arra születtünk, hogy lépjünk, mozgásban legyünk, és nem arra, hogy üljünk egész nap” – fejti ki. És végül, ha a stressz és a mozgás hiánya mellé betársul harmadikként az elhízás – amiben sajnos világviszonylatban is élenjárók vagyunk –, akkor ez a három tényező bőven elegendő, hogy már fiatal korban is beindítsa a betegséget.Összességében tehát a társadalom jó irányba tart, egyre több beteg van tisztában azzal, hogy a hipertónia súlyos betegséghez vezethet, károsíthatja a szerveket, szívritmuszavart, szívelégtelenséget, veseelégtelenséget okozhat. „Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy krónikus betegség, amit folyamatosan kezelni kell, meggyógyítani nem lehet – kivéve a ritkábban előforduló, úgynevezett másodlagos magas vérnyomás okozta kórképek esetében. A beteg együttműködése nagyon fontos: ha nem jár vissza kontrollra, vagy önkényesen változtatja, esetleg el is hagyja a gyógyszeradagját, az visszaveti a kezelés sikerét”. (Forrás: Kardirex Magazin)
