A nemzeti ünnepen az államalapítást, az államalapító Szent István szentté avatását, valamint az aratás végét is ünnepeljük. Ez utóbbiról azonban kevesen tudnak. Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. De vajon honnan ered ez a szokás és mit jelképez az Új Kenyér ünnepe?
Az ünnep eredete
A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.
A termény betakarításához kapcsolódó különböző vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél egyaránt a hálaáldozat bemutatását jelentik.
Az Új Kenyér vallásos ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik.
Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, melyen a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére.
A kenyér
Az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki az élet és a haza összekapcsolódását. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének. A táplálkozási szokásaiban rendkívüli szerepet betöltő kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék volt. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják.
A ma ismert, kovásszal készülő kenyér őse a lepény volt. Ezt a kovász nélkül, csupán liszt és víz keverékéből készülő ételt már az ősember is fogyasztotta. Több ezer évvel ezelőtt ő fedezte fel, hogy ha megőrli az összegyűjtögetett magvakat, akkor vízzel összekeverve lepényt tud a masszából sütni. Ebből a lepényből, azaz a kovásztalan kenyérből fejlődött ki a mai kovászos kenyér. Kezdetben búzából készült, de mára már rozs-, árpa- vagy akár hajdinaliszt is lehet az alapanyaga.
Recept
Az államalapítás ünnepe, nem telhet el kenyér nélkül, a finom, friss házi cipó nem hiányozhat az asztalról. Íme egy recept, mely otthon könnyen elkészíthető:
Hozzávalók:
50 dkg kenyérliszt bl80
4 dl víz
2,5 dkg friss élesztő
0,5 teáskanál cukor
2 tk só
4,5 ek napraforgó olaj
Elkészítése:
Az élesztőt belemorzsoljuk a langyos vízbe, hozzáadjuk a cukrot és felfuttatjuk.
Egy nagy tálba tesszük az összes hozzávalót és fakanállal gyorsan összedolgozzuk őket. Dagasztani nem kell. A tészta leginkább egy sűrű galuskatésztához fog hasonlítani.
Letakarjuk és langyos helyen 1 órát kelesztjük.
A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra. Alulra egy lábasba vizet teszünk.
A tésztát alaposan lisztezett deszkára borítjuk. Nagyon lágy, ezért gyorsan átforgatjuk a liszten, hogy ne ragadjon a deszkára. Ezután megformázzuk a cipót.
A tésztát kézzel kilapogatjuk nagyjából 40×20 cm-es fekvő téglalappá. A két szélső harmadát középre hajtjuk (így három réteg lesz egymáson), majd fordítunk egyet a tésztán úgy, hogy ismét fekvő téglalap legyen előttünk. Kicsit meghúzzuk és megismételjük a hajtogatást (így kilenc réteg lesz egymáson). Kapunk egy jó kis duci "négyzetet", amit megfordítunk, majd a két tenyerünk élével forgatva a deszkán kis kerek cipóvá formázzuk. Próbáljuk úgy, hogy a hajtásokat bedolgozzuk alulra, így sütés közben nem nyílik szét a cipó.
Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük. A cipó tetejét jó éles késsel bevágjuk, jó 5 percig pihentetjük, ezután pici liszttel meghintjük, nagyon kevés langyos vízzel megspricceljük és mehet is a sütőbe.
40-45 perc alatt aranybarnára sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.
Kicsit hagyjuk hűlni, majd fogyasszuk egészséggel.