Nagyboldogasszony főbúcsúját tartják a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen szombaton és vasárnap; Szűz Mária, más néven Nagyboldogasszony mennybemenetele a katolikus egyház egyik legjelentősebb Mária-ünnepe. A főbúcsú mindkét napján meggyóntatják a zarándokokat, szentmiséket és énekes Mária-köszöntőket tartanak. Megáldják a zarándokokat és kegytárgyaikat.
- Szombaton, a körmenet előtt 11 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök tart. Este 8 óra után kezdődik az éjszakai virrasztás, 23 órakor a keresztút, majd éjféltől szentmise lesz a halottakért.
- A vasárnapi ünnepi szentmisét Udvardy György veszprémi érsek celebrálja, a nap a 18:30-kor kezdődő vesperással zárul.
Szentkúton előre jelezték, hogy a Nagyboldogasszony főbúcsún csak azok a zarándokok tudni sátorozni, akik előre bejelentkeztek.
Augusztus 15., Nagyboldogasszony napja a katolikus egyház egyik legnagyobb Mária-ünnepe, Szűz Mária mennybevételét ünneplik a hívek világszerte. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Szent István király 1038-ban, halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel Magyarországot.
Szentkutat, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún nyilvánította nemzeti kegyhellyé.
(Illusztráció: Facebook / Mátraverebély-Szentkút, Nemzeti Kegyhely)
