Az elmúlt években látványosan megugrott a személyi kölcsönök összege Magyarországon: míg 2017-ben átlagosan alig 1,2 millió forintot vettek fel a háztartások, 2026 elejére ez már meghaladta a 3,5 millió forintot. Ez csaknem háromszoros növekedés, ráadásul az utóbbi két évben különösen felgyorsult a drágulás.
Felmerül a kérdés: vajon egyre nagyobb terhet jelentenek ezek a hitelek? A Bank360 elemzése szerint nem feltétlenül. Bár a kölcsönök összege nőtt, közben a fizetések is emelkedtek, így a törlesztőrészletek aránya meglepően stabil maradt.
Egy friss, átlagos hitel ma nagyjából 83 ezer forintos havi törlesztőt jelent. Ez az átlagfizetés körülbelül 14 százaléka, a mediánbér esetében pedig közel 20 százalék. Hasonló arányokat láthattunk már 2017-ben is, amikor jóval kisebb hitelek mellett is a jövedelem 15-20 százalékát vitték el a törlesztések.
Az évek során voltak kilengések: a koronavírus-járvány idején például az alacsonyabb kamatok miatt átmenetileg csökkent a teher. Később a kamatemelkedés növelte ugyan a törlesztőket, de ezt részben ellensúlyozta a bérek növekedése.
Összességében tehát hiába vesznek fel egyre nagyobb összegeket a magyarok, a hitelek „megfizethetősége” nem romlott drámaian. A kérdés inkább az, meddig tartható fenn ez az egyensúly – különösen, ha a hitelösszegek növekedése tovább gyorsul.
Forrás: Bank360.hu
Illusztráció: Pixabay
