Nem tudjuk, hogy hova, de valahova megérkeztünk: itt a Pavilon legújabb dala

A Pavilon legújabb megjelenése, a DEJA VU nem egyszerű dal, hanem egy érzés: ismerős, mégis nyugtalanító. Irlanda Áron (KUVIK) és Irlanda Kristóf (KAIIER) alternatív bass-folk hip-punk formációja eddigi legérettebb, legmerészebb anyagával jelentkezik – egy olyan dallal és klippel, amely egyszerre káosz és kontroll, ösztön és tudatosság. Fogalmuk sincs, mit tettek le az asztalra, de mindegy is, pont azt jöttek borítani.

A 2022-ben alakult Pavilon zenéjében eddig is folyamatosan egymásnak feszült forma és tartalom, klasszika és progresszió, de a DEJA VU ezeknek az erőknek már nem csak találkozása, hanem ütközése. A dal hosszú érési folyamat után nyerte el végső alakját: egy sötétebb, dubstepbe hajló, stresszt és feszültséget generáló hangzásvilágban született újjá a stúdióban Barabás Dáviddal. „Szerintem most megérkeztünk. A kint lévő dalok közül itt érződik először, hogy megérkeztünk valahova. Nem tudjuk, hogy hova, de valahova megérkeztünk” – mondja Irlanda Áron, aki szerint a DEJA VU az első olyan Pavilon-dal, amelyet „feltétel nélküli szeretettel” tud majd vállalni évek múlva is.

A szöveget ezúttal is Kristóf jegyzi, aki tudatosan az érzetekre, nem a megfejtésekre épített. A dalban különböző karakterek belső monológjai váltják egymást mondatról mondatra, miközben egyre nehezebb eldönteni, mi a valós és mi a képzelt. „Olyan mondatokat akartam írni, amik hamarabb válnak érezhetővé, mint értelmezhetővé, és hamarabb tudunk velük érzelmi szinten azonosulni, mint értelmileg” – fogalmaz Kristóf. A DEJA VU így nem narratívát mesél, hanem állapotot teremt: azt a bizonytalan lebegést, amikor már nem tudjuk, hogy egy emlék valóban megtörtént-e, vagy csak újra és újra lejátszódik bennünk.

A dalhoz készült klip is erre a loopszerű létezésre épít. A farkas és a bárány figurái egy szorongató, hideg világban jelennek meg, ahol a hétköznapi rutinok démoni erővé válnak, és az ember már nem irányítója, csak elszenvedője saját cselekedeteinek. A Donnie Darko hangulatát idéző képi világ ösztönösen, gyors tempóban és olyan hidegben született, ami után Áron két napig feküdt betegen. „Abban biztosak voltunk, hogy ugyanannak a napnak az újra és újra lefutó verzióját akarjuk megmutatni, ahol már nem is az ember irányít, hanem vele történnek meg a dolgok” – mondja Kristóf a klipről. A DEJA VU egyszerre fordulópont és kijelentés: a Pavilon nem fél a műfaji határok elmosásától, sőt, tudatosan a „kimért káosz” felé halad tovább.

A DEJA VU nemcsak egy új megjelenés, hanem egy korszakhatár is. A Pavilon az NKA Hangfoglaló Program tizenkét támogatott produkciója közé került, így a következő időszakban számos hazai fesztiválon és eseményen lehet majd velük találkozni. Február 7-én vendégfellépőként lépnek színpadra Lekvárherceg albumbemutatóján a Turbinában, lil 404 társaságában, nyáron pedig már biztos állomás a Campus Fesztivál.
A zenekar – mögöttük Wolfie-val és a True Story Records-zal – eközben gőzerővel dolgozik új dalaikon és készülő albumukon, amely zeneileg tovább mélyíti a Pavilonra jellemző kimért káoszt. Tematikailag a következő időszak dalai leginkább a toxikus kötődési mintákat járják körül: apa–gyerek, anya–gyerek, testvéri és baráti viszonyokon keresztül, audiovizuális formában feldolgozva az emberi kapcsolatok torzulásait. „Azoknak ajánljuk a DEJA VU-t, akik valami formabontóra és nem behatárolt hangzásra vágynak” – mondja Áron. Kristóf pedig tömören összefoglalja a jövőképet: „Hajrá, csapat, ne essünk szét. Ezt mindenképp írjuk bele.”