Norvégia az elmúlt évtizedekben a világ egyik leginkább digitalizált oktatási rendszerét építette ki. Most azonban látványos irányváltás következik: az okostelefonok után a mesterséges intelligencia használatát is korlátozza az iskolákban. A kormány szerint a túlzott technológiai segítség hátráltatja a diákok fejlődését, ezért a következő tanévtől új szabályok lépnek életbe.
Az általános iskolásoknak tilos lesz AI-t használni
A bejelentést Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök ismertette. Elmondása szerint a mesterséges intelligencia túl könnyű megoldást kínál a tanulók számára, így sokan kihagyják azokat a tanulási folyamatokat, amelyek elengedhetetlenek a készségek fejlődéséhez.
Az új szabályozás értelmében a 6 és 13 év közötti, vagyis az általános iskola első hét évfolyamán tanuló diákok egyáltalán nem használhatnak mesterséges intelligenciát tanulmányaik során.
A 14–16 éves korosztály számára már engedélyezett lesz az AI alkalmazása, de kizárólag pedagógusi felügyelet mellett és oktatási célokra.
A középiskolában már tanítani is fogják
A tiltás azonban nem jelenti azt, hogy Norvégia teljesen elfordulna a mesterséges intelligenciától.
A tervek szerint a 17–19 éves diákok számára már beépítik az AI felelős és tudatos használatát a tananyagba. A cél, hogy a fiatalok megfelelő ismeretekkel érkezzenek a felsőoktatásba és a munkaerőpiacra, ahol a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet kap.
Nem ez az első szigorítás
Az AI-korlátozás egy szélesebb oktatáspolitikai irányváltás része.
Norvégia már 2024-ben betiltotta az okostelefonok használatát az iskolákban, és a kormány egy új törvényen is dolgozik, amely 16 éves kor alatt korlátozná a közösségi média használatát.
A döntések hátterében a romló tanulmányi eredmények és a diákok koncentrációs problémái állnak.
Fordulat a digitalizáció élharcosától
A mostani intézkedések különösen figyelemre méltók annak fényében, hogy Norvégia évtizedeken át a digitális oktatás egyik mintapéldája volt.
A számítógépek már az 1990-es években általános eszköznek számítottak a tantermekben, 2010-től pedig számos iskola tabletekkel is felszerelte diákjait.
Az elmúlt évek tapasztalatai azonban arra utaltak, hogy a túlzott digitalizáció nemcsak előnyökkel jár. A kutatások szerint a tanulók egyre kevesebb nyomtatott könyvet olvastak, miközben a kézírásuk is romlott.
A könyvek ismét előtérbe kerülnek
A norvég kormány ezért nemcsak korlátozásokat vezet be, hanem a hagyományos tanulási módszereket is szeretné megerősíteni.
A miniszterelnök bejelentette, hogy a jövőben külön támogatási programok ösztönzik majd az iskolákat a nyomtatott tankönyvek és egyéb könyvek használatára.
A cél egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amelyben a digitális eszközök nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos tanulási formákat.
Forrás: Transparency Coalition
Borító: Pixabay
