„A februárban 12 monitoring kútból vett minták közül 3 győrszentiváni mintában súlyos határérték túllépést, további 5 mintában pedig még határérték alatti értéket mutattak ki tetrahidro-furán vegyületből” – olvasható Balog-Farkas Renáta önkormányzati képviselő közleményében.
Részletezi is:
„Ennek az anyagnak a határértéke talajvízben a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendeletben szabályozottak szerint 1 mikrogramm/liter. A mintákban a mért határérték túllépések:
- a GyszI 1. kútban 36 mikrogramm/liter
- a GyszI 3. kútban 8,3 mikrogramm/liter
- a GyszI 7. kútban 41,4 mikrogramm/liter
A tetrahidro-furán (THF) egy színtelen, illékony, éterszagú, természetben elő nem forduló folyékony vegyület. Tulajdonságai miatt (pl. alacsony forráspont, kiváló oldóképesség) az ipar számos területén alkalmazzák, rendkívül sokoldalú szerves oldószer, amelyet elsősorban polimergyártásban használnak – különösen a PTMEG előállítására, amely rendkívül keresett számos végfelhasználói piacon, beleértve az autógyártást, az építőiparban és az elektronikában –, emellett fontos szerepet tölt be a gyógyszeriparban is, valamint alkalmazzák a mezőgazdasági vegyiparban növényvédő szerek gyártásában is.
Az EU-s besorolása szerint rendkívül tűzveszélyes, az anyag és annak gőze irritálja a szemet, a bőrt és a légutakat, feltehetően rákkeltő. Az anyag magas koncentrációban hatással lehet a központi idegrendszerre.
A szennyezésről egyeztettem a Pannon-Víz szakembereivel is, azok a monitoring kutak, amelyekben kimutatták a határérték túllépést nem az ivóvízbázis területén találhatók, sőt a Mosoni-Duna is elválasztja ezt a két területet.
Fontos kiemelni, hogy a talajvíz nem ivóvíz. A talajvíz monitoring kutak 8-12 méter, míg a szőgyei vízbázis ivóvíz kútjai kb 40 méter mélyek, az onnan kitermelt ivóvíz minőségét folyamatosan monitorozzák, és hatóságok is ellenőrzik. A szakemberek arról is tájékoztattak, ha a vízbázis területén is történne felszíni szennyezés, annak a kihatása több évtized múlva lenne kimutatható az ivóvízben.
A tetrahidro-furán 2025 decemberi alapállapot felméréskor még nem volt kimutatható a talajvíz mintákban, azonban 2026 februárjában több kútban is jelentős határérték-túllépést mértek a szakemberek. A szennyeződés forrása a vegyület sokoldalú felhasználása miatt nem egyértelműen azonosítható, ezért eljárást kezdeményeztem a jelenleg illetékességgel és hatáskörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal előtt.
A monitoring rendszert pontosan ezért hoztuk létre és végeztetjük rendszeresen a mintavételezést, hogy semmilyen szennyezés ne maradhasson feltárás nélkül és minden egyes alkalommal kezdeményezni fogjuk az illetékes hatóság előtt – akár feljelentés formájában – eljárás lefolytatását.
A környezetvédelem területén is vége a következmények nélküli világnak!”
(Fotó: Facebook/Balog-Farkas Renáta)
