2007 óta nem volt ilyen magas infláció, mint most. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott jelentése szerint februárban átlagosan 8,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az ukrajnai háború hatásai még meg sem jelentek az adatokban.
Annak ellenére, hogy a kormány az üzemanyag és néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról döntött, nemhogy nem fékeződött le a fő inflációs mutató, hanem az élelmiszerek esetében még fel is gyorsult. Virovácz Péter az ING vezető elemzője szerint, ha véget ér az árstop, az infláció kétszámjegyű is lehet.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató üzletágvezetője közölte: a pénzromlás mértéke bár meghaladja az uniós átlagot, de még így is elmarad az észtországi 12,4, a litvániai 13,9, illetve a belga 9,6 százalékos értéktől. Hozzátette: a háború és az ehhez kapcsolódó szankciók még tovább ronthatnak a helyzeten, hogy mennyire, azt még nehéz megbecsülni, de minden jel a magasabb infláció irányába mutat.
A Takarékbank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a legnagyobb meglepetést az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta, amit az árplafon sem tudott megfékezni. Suppan Gergely szerint az idei infláció 7,5 százalék lehet, amit a nemzetközi szállítási árak jelentős emelkedése és a globális energiaválság sokkal magasabbra is kilőhet.
Az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint "ördögi kör van kialakulóban": továbbra is masszív bérnyomás tapasztalható, amit az emelkedő inflációs számok is csak egyre fűtenek. Nagy János az MTI-nek adott nyilatkozatban kitért arra is, hogy az árplafon megszüntetése azért kockázatos, mert az intézkedés hatására még nagyobb lenne a drágulás, az árstop megtartása viszont elnyújthatja az inflációs időszakot, ami veszélybe sodorhatja a 2023 inflációs cél elérését is.
