A NATO legnagyobb kiberbiztonsági gyakorlata, a Locked Shields előkészítésében vett részt a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, dr. Vikman László alezredes. Az eseményt Dél-Koreában rendezték.
Magyarországot a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, dr. Vikman László alezredes képviselte nemrég a NATO legnagyobb kiberbiztonsági gyakorlatának előkészítésében Dél-Koreában – adta hírül az egyetem.
„Egy állam számára egy kibertámadás nemcsak informatikai kérdés, hanem a mindennapi működésre is hatással lehet, az energiahálózatoktól a különböző szolgáltatásokig” – írják. Erre a komplex helyzetre készíti fel a résztvevőket a Locked Shields nemzetközi gyakorlat, és ennek előkészítésében vállalat szerepet az elezredes. A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja által szervezett programban az egyes országok különböző forgatókönyvek alapján gyakorolják, hogyan kell egy kibertámadás során többek között technikai, jogi és kommunikációs szempontok figyelembevételével döntéseket hozni.
Vikman László elmesélte, itt több ország közösen dolgozik egy-egy feladaton, és valósághű helyzetekkel találkozik. „A technikai védekezés mellett ugyanolyan fontos, hogy milyen jogi döntéseket hozunk, hogyan kommunikálunk a nyilvánosság felé, vagy milyen stratégiai lépéseket teszünk egy adott helyzetben” – fogalmazott dr. Vikman László, aki a gyakorlaton úgynevezett non-tech leader szerepkörben vesz részt, vagyis azokat a részeket felügyeli, amelyek nem elsősorban informatikai kérdésekkel foglalkoznak. „Ide tartozik a jogi, a média- és a stratégiai döntéshozatali terület, ezek koordinálása és a felmerülő problémák kezelése. Ilyenkor az is kérdés, hogy hogyan értesítjük a lakosságot, és ez milyen formában történik meg. Ezeket a helyzeteket mindenki a saját nemzeti szabályai és eljárásai szerint kezeli” – tette hozzá.
A program a felkészülést szolgálta: Magyarország és Dél-Korea idén egy csapatot alkotva vesz részt a gyakorlaton, és a találkozó célja az volt, hogy a két ország szakemberei összehangolják a munkát, megbeszéljék, milyen rendszerekkel dolgozunk majd, és hogyan osztjuk fel egymás között a feladatokat.
Mint kiderült, a gyakorlat során szerzett tapasztalatok az egyetemi oktatásban is közvetlenül megjelennek. A forgatókönyvek évről évre változnak, mind összetettebbek, így már a felkészülés is komoly tanulási folyamat. Ezek az ismeretek különösen értékesek a hallgatók számára, és mert a digitális fenyegetések a gazdasági szereplőket is egyre inkább érintik, így ez a tudás azoknak is hasznára válik, akik piaci környezetben készülnek elhelyezkedni.
(Kép: sze.hu)
