„Alapképzésre és osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki:
• legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett
• felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) oklevéllel rendelkezik.
• a felsőoktatási szakképzés elvégzését igazoló oklevéllel rendelkezik, amennyiben a felsőoktatási intézmény abból számol érettségi pontot”
– olvasható a felvételi tájékoztatóban. Azt is hozzáteszik, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.
Diploma vagy FOSZK-os oklevél
Azoknak, akiknek van már egy diplomájuk, nem kell emelt szintű érettségit tenniük. Tehát ha valaki a korábbi rendszerben szerezte meg az egyetemi vagy főiskolai oklevelét, de 2022-ben újra szeretne egyetemre járni, nem kell újra nekifutnia az érettséginek.
Nem kell emelt szintű érettségit tenniük azoknak sem, akik jártak már felsőoktatási szakképzésre. Az ő pontszámukat a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél minősítése alapján határozzák meg (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott).
Van, ahova nem kell emelt szintű
Nem kell emelt szintű érettségi a kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésekhez sem, és ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb: az emelt szintű érettségiért (ha szereztetek ilyen típusú bizonyítványt) kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül minimum 240 pontot kell gyűjtenetek.
A könnyítés jól jön azoknak a középiskolásoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek a nehezebb, de több pontot érő emelt vizsgához, vagy érettségi eredményük alapján nem kerülhetnének be a kiválasztott alapszakra.
Forrás: eduline.hu
