Magyarországon 2012 óta január 12-én ünneplik a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Az időpontot azért választották, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét.
A musical a zenés színház jellegzetes amerikai műfaja, mely szakít az operett, a zenés vígjáték és a revü dramaturgiai elveivel, rendszerint kész irodalmi művek felhasználásával alkalmazza a párbeszédet, éneket, táncot. A műfaj ősének a daljáték és az operett tekinthető, de szerkezete más: az operához hasonlóan nincs vagy csak nagyon kevés a prózai rész, a zene operaszerűen szerkesztett, tehát témák, ciklusok követik egymást, ismétlődnek, és így a zenének önmagán túl, szerkezetileg is üzenete van.
Az első musicaleket a múlt század első felében a New York-i Broadway színpadain játszották, ezek zeneileg a jazz különféle ágaiban gyökereztek. Európában az 1950-es évek óta hódít teret ez a zenés műfaj. Sokan Alan Jay Lerner és Frederick Loewe My Fair Lady című művét tartják „a legtökéletesebb musicalnek”. A G.B. Shaw Pygmalion című darabja alapján készített darab ősbemutatója 1955-ben volt a Broadwayn, majd 1964-ben George Cukor rendezésében a többszörös Oscar-díjas filmváltozat is elkészült.
Amerikában egymást követték a világsikert arató musicalek: 1957-ben a West Side Story, 1966-ban a Kabaré, 1969-ben a Hair (az első kizárólag beat- és rockzenére épülő musical), 1975-ben az A Chorus Line (Tánckar). Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb musical-szerzője a brit Sir Andrew Lloyd Webber, aki olyan műveket jegyez, mint a Jézus Krisztus szupersztár, az Evita, a Macskák és Az operaház fantomja, utóbbi a valaha leghosszabb ideig játszott darab a Broadwayn. A sor folytatható A nyomorultakon, a Miss Saigonon és a Rómeó és Júlián át napjaink sikerdarabjaiig.
E musicalek zömét Magyarországon is bemutatták, miközben megszülettek az első hazai zenés darabok is. 1960-ban alakult a Nagymező utcában működő Petőfi Színház, amelynek repertoárját Szinetár Miklós művészeti és Petrovics Emil zenei vezető a zenés színpad klasszikusaiból, nagy sikerű külföldi musicalekből és új magyar zenés játékokból kívánta kialakítani. Harmadik bemutatójuk 1961. január 12-én az Egy szerelem három éjszakája című „musical tragedy” volt, amely egy csapásra létjogosultságot szerzett Magyarországon is a műfajnak. A második világháború alatt játszódó, Radnóti Miklós sorsát idéző színművet Hubay Miklós, a dalszövegeket a költő, műfordító Vas István írta, a zeneszerző Ránki György volt, a zenekart Petrovics Emil vezényelte. A darabot Szinetár Miklós parádés szereposztással állította színpadra, Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Miklósy György, Agárdi Gábor, Sennyei Vera, Horváth Tivadar részvételével. A műből 1967-ben Révész György filmet forgatott, a főszerepekben Tóth Benedekkel, Venczel Verával, Darvas Ivánnal, Latinovits Zoltánnal, Sinkovits Imrével, Kállai Ferenccel, Major Tamással és Bodrogi Gyulával. A musicalt azóta számos felújításban játszották, tévéváltozatát 1986-ban mutatták be.
Az Egy szerelem három éjszakája színpadi bemutatójának napján, január 12-én tartják 2012 óta a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Az ünnepet először Somogyi Zsolt, a múzeum igazgatója javaslatára rendezték meg az alkotók és az ősbemutató résztvevőinek tiszteletére, a műfaj népszerűsítésére. A zenés megemlékezést akkor Fedák Sári mellszobra közelében tartották (akkoriban egyáltalán nem szokatlan módon a színésznőre osztották a musical elődjének számító daljáték, Kacsóh Pongrác János vitézének férfi főszerepét).
Az „operett-nagyhatalomnak” számító Magyarországon hamar népszerűvé vált a musical műfaja, az 1970-es évektől egymást követték a sikerdarabok, csak néhányat említve: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, István, a király (ez a rockopera műfajilag musicalnek minősül), A padlás, Doktor Herz, Légy jó mindhalálig, Valahol Európában, A dzsungel könyve, Hotel Menthol, Made in Hungária, Abigél, Isten pénze, Szép nyári nap, Én, József Attila, A fejedelem.
A műfaj magyarországi népszerűségét és rangját is jelzi, hogy 2011-ben Budapest és Szabadka rendezte meg az első Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekversenyt. (A világhírű Grammy-díjas zeneszerzőnek, többek közt az Elisabeth, a Mozart!, a Rebecca, a Marie Antoinette című musicalek szerzőjének szülővárosa a vajdasági város.) 2012-ben a Budapesti Operettszínházban tartották az Aranypálca elnevezésű nemzetközi operett-musical karmesterverseny döntőjét. 2013 áprilisában Budapesten, az Operettszínházban rendezték meg az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivált, 2014 novemberében a Papp László Sportarénában rendezték meg az első Musical Fesztivált.
MTI
