A havazás veszélyei

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az országban sok helyen leesett az első, komolyabb mennyiségű hó, amely meg is maradt az utakon és az autókon. A következő napokban is számíthatunk további havazásra, így nézzünk pár jó tanácsot a téli, havas úton való közlekedéshez.

Ha az autó ablakai havasak, jegesek, akkor azt el kell távolítani. Nem csak csíkokban kell jeget kaparni, hanem az ablak teljes felületén. A lámpákat, irányjelzőket szintén meg kell pucolni, de ezzel még mindig nem vagyunk készen – írja az autovezetes.network.hu.

Az autó tetejéről, a motorház- és csomagtértetőről is le kell seperni a havat; a tetőn hagyott hóréteg ugyanis felolvad, egy fékezéskor pedig lezúdulhat elénk az összes, ezzel pillanatokig megakadályozva a kilátást. Az sem szerencsés, ha menet közben a mögöttünk haladóra fújja a menetszél a kocsi hósapkáját. Takarítás közben érdemes beindítani az autót, így belül sem képződik pára, a belülről melegedő ablakok pedig segítik a kívülről történő tisztítást. Célszerű az ablaktörlő lapátot néhányszor finoman odaverni a szélvédőhöz, ugyanis ha ez jeges, nem töröl rendesen.

A jó, biztonságos vezetés második alapfeltétele a megfelelő üléspozíció. Az üléspozíció alapja az, hogy megfelelően üljünk be az ülésbe, a fenekünket ne csúsztassuk előre. A leggyakoribb vészfékezési hiba ugyanis az, hogy a vezető nem tudja, vagy nem nyomja ki megfelelő erővel a fékpedált, ezért a fékezés ideje alatt nem áll fent a teljes fékerő. Amennyiben nem ülünk rendesen megtámasztott derékkal az ülésben, fékezéskor a csípőnk hátrafelé is mozog, így nem tudunk megfelelő erőt kifejteni a pedálra. Az ülést tehát úgy kell beállítani, hogy amennyire lehet, hátul üljünk benne, és annyira húzzuk előre, hogy minden pedált hajlított lábbal teljesen ki tudjunk nyomni. Ha ez is stimmel, a kormányt olyan a magasra kell állítani, hogy bárhol fogjuk meg, ne kelljen teljesen kinyújtani a karunkat.

A téli, csúszós aszfalt legnagyobb veszélye, hogy sokszor nem látszik, az út csak vizes vagy tényleg lefagyott. Éppen ezért mindenkinek azt ajánljuk, ha eltérő kinézetű burkolathoz ér, csökkentse a sebességet. Ilyenkor érdemes egy rövid, óvatos fékezéssel kipróbálni, megvan-e a megfelelő tapadás. Lehetőleg ne az autópálya belső sávjában kísérletezzünk, miközben hátunk mögött egykilométeres sor kígyózik.

Ha csúszós felületre érünk, érdemes észben tartani, hogy a legfontosabb a higgadtság: kerüljük a hirtelen mozdulatokat!

Alapvetően kétféleképpen lehet még megcsúszni, fékezés közben és gázadás közben. Kezdjük az utóbbival. Egy elsőkerekes autó csúszós útburkolaton túl nagy gázra elkezdi tolni az orrát, vagyis alulkormányozottá válik. Ilyenkor mérsékelni kell a gázadást, és az autó egyből ismét fordul. Hátsókerekesnél ugyanez a túlzott gáz az autó farának kitörésével jár (túlkormányzott), de itt is a gáz visszavétele a megoldás.

A vészfékezést kétféleképpen lehet elkövetni, attól függően, hogy van blokkolásgátló az autóban vagy nincs. Az utóbbi eset az egyszerűbb, ugyanis ilyenkor satuféket kell nyomni: minél határozottabb a mozdulat, annál jobb. Ahhoz, hogy újra a kezünkbe vegyük az irányítást, fel kell engedni a féket és korrigálni, majd újra benyomni. Ilyen autónál tehát pumpáló mozgást kell végezni a fékpedálon, de úgy, hogy közben az autó kitörési kíséreteit kordában tartsuk.

Az emberi tényező, a felkészült, higgadt vezető nagyon fontos, de az autó téli felkészítése legalább ennyire az. Hibás lengéscsillapítókkal az autó nagyon ritkán találkozik az útburkolattal, tehát megnő a fékút. A nyári gumi eltérő összetétele miatt télen már nem képes jelentős tapadásra, emiatt az autó sosem akar megállni. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a fékút a többszöröse egy téli gumihoz képest. Sőt, arra is oda kell figyelni, hogy a téli gumik minimális profilmélysége 4 mm. A nyáriaknál ez a s szám 1,6 mm, tehát egy kopott téli gumit sokkal hamarabb ki kell dobni. Ha mégis ilyennel járunk, ne lepődjünk meg azon, hogy alig jobb, mint egy nyári.

A hibás futómű, a nem pontos keréknyomás vagy a rosszul beállított fék is kellemetlen helyzetekbe kényszerítheti a vezetőt. A legjobb, ha ESP is van az autóban, hiszen sok mindent korrigál helyettünk, de a fizikai határokkal ez sem tud vitatkozni. Éppen ezért attól, hogy valaki egy minden elektronikával felvértezett autót vesz, még nem jelenti azt, hogy sosem fogja összetörni. A sebességet ugyanis mi választjuk meg. Sajnos sokszor nem megfelelően.