Azonban ez a kezdeményezés heves vitát váltott ki az egyiptomiak és a világ más részei között. Sokak számára ugyanis ez a terv túlzásnak tűnik, és úgy érzik, hogy túlmutat a restaurálás fogalmán. A gízai piramisok évezredek óta állnak, és sokan úgy vélik, hogy ezeket a történelmi emlékeket nem kellene változtatásokkal érinteni.
A tervezett restaurálásra reagálva több kritikus vélemény is megjelent. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy ilyen beavatkozás diszrespectteljes lenne az ősi kultúra és történelem iránt. A kommentelők közül sokan arra hívják fel a figyelmet, hogy nem kellene a gízai piramisokat a Disneylandhez hasonló turisztikai látványossággá változtatni, és fennáll a veszélye annak, hogy az eredeti történelmi jelentőségüket elveszítik.
Felmerül a kérdés, hogy meddig kellene mennünk a történelmi emlékek restaurálásában? Vajon a Csendes-óceán hangosítására vagy a Colosseum hiányzó részeinek visszaépítésére is sor fog kerülni? Sokak szerint az egész helyzet abszurd, és az ilyen jellegű változtatások felülírhatják a történelem egy részét.
Az ilyen jellegű viták rávilágítanak arra, hogy a történelmi emlékek restaurálása és megőrzése kényes egyensúly kérdése. Fontos figyelembe venni az emlékek eredeti jelentőségét és állapotát, miközben megpróbáljuk megőrizni és ápolni azokat a jövő generációk számára. Talán a legfontosabb, hogy az ilyen terveket és kezdeményezéseket a közvélemény és a szakértők széles körű konzultációja előzze meg, hogy megőrizzük az emlékek méltóságát és történelmi jelentőségét.
