Az elmúlt tíz évben jelentősen nőttek a fizetések, de a lakásárak még ennél is gyorsabban emelkedtek. Budapesten például egy 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához már 10 évnyi nettó átlagbér szükséges, míg 2015-ben ez még csak 6,3 év volt.
Debrecenben még hosszabb a spórolási idő: 10,4 év kell egy ingatlanhoz, míg 2019-ben 9,5 év, 2015-ben pedig csak 6,3 év volt a mutató. A legkönnyebb helyzetben a salgótarjáni és békéscsabai vásárlók vannak, itt 3,4-4,8 évnyi fizetés is elég lehet.
A fővárosban hatalmasak a különbségek: míg az V. kerületben 15,4 évnyi munkára van szükség egy lakás megvásárlásához, addig a külső pesti kerületekben – például a XXI. és XVIII. kerületben – ez az idő 6,6-7 év. A legnagyobb növekedés a XXIII. kerületben volt, ahol 2015-ben még 4,1 évnyi fizetés is elég volt, ma viszont már 8,1 év kell egy lakás megvásárlásához.
A vármegyeszékhelyeken is jelentősen nőtt a lakásvásárláshoz szükséges évek száma: Szegeden például tíz év alatt 5 évről 8,9 évre emelkedett az ingatlanok ára a fizetésekhez viszonyítva. Egyedül Győr kivétel, ahol 2025-ben 7 évnél jár a mutató, míg 2019-ben 6,7 év, 2015-ben pedig 7,3 év volt.
.jpg)
A szakértők szerint a fizetések alakulása 96 százalékban magyarázza a lakásárak mozgását. Mivel a jövedelmek emelkedése egyre több ember számára teszi lehetővé a vásárlást, ez tovább növeli a keresletet – és az árakat is. A legtöbben azonban nem várnak évtizedekig: minden második lakásvásárlás hitelből történik, különösen a nagyvárosokban, ahol ez az arány még magasabb.
Ha valaki a nettó keresetének csak 30 százalékát tudja félretenni, akkor akár 20-30 évig is tarthat a spórolás egy lakásra.
Forrás: Ingatlan.com
Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay
